A kárpátaljai roma menekültek nem tudják, merre tovább a konténerszállóról

július 15., péntek 7:55
1
  • 77 kárpátaljai menekült él Győr külterületén egy konténerszállón.
  • Többen azt mondták, az alpolgármester elköltöztetné őket, az önkormányzat szerint erről szó sincs.
  • A nők és a gyerekek mégis a hazatérésre készülődnek, a Magyarországon dolgozó férfiak viszont maradnának, nehogy elvigyék őket a háborúba.
  • A Helsinki Bizottság munkatársa szerint vannak, akik azért mennének vissza Ukrajnába, mert nem kapnak elég információt a magyarországi jogaikról.
  • A segítő szervezetek csak szájhagyomány útján értesülnek róla, hogy hol szállásolták el a menekülteket.

Száradó ruhák a drótkerítésen, mögötte konténerszállók. A napernyők alatt nők, gyerekek pihennek az első nagy hőhullám elviselhetőbb óráiban.

Június eleje óta 77 kárpátaljai menekült, köztük 44 gyerek él Győr külterületén, Likócson, amit kertvárosként szokás emlegetni, de errefelé nincsenek se családi házak, se kertek. A rögtönzött menekültszálló szomszédságában hajléktalanellátó, a közelben komposztáló üzem működik. Csak az jár erre, aki direkt ezeket keresi.

Fotó: Kaufmann Balázs / 444

A lakók többsége félve áll velünk szóba, és senki sem akar fényképen szerepelni. Attól tartanak, bajba kerülnek odahaza, ha kiderül, hogy férjeik, fiaik elmenekültek a behívó elől. Van, akinek otthon maradt rokonát már elvitték harcolni, és olyan is, aki négy gyereket hozott át a határon, de egy 11 évest otthon hagyott a nagymamával. Abban bízott, egy-két hónapig tart az egész, utána hazamehetnek.

Az önkormányzat szerint a magyar munkavállalók örülnének az ilyen szállásnak

Miután Oroszország február 24-én lerohanta Ukrajnát, a Kárpátalján élők nem kis része Kelet-Magyarországon, Szabolcs megyében talált menedéket. A Budapestre, majd onnan többnyire nyugatra tartó ukránokkal ellentétben őket nem fogadták be otthonaikba önkéntes civilek. A jórészt roma származású emberek tömegszállássá alakított művelődési házakban húzták meg magukat, aminek nem mindenki örül a határ menti falvakban.

Vannak, akik az ország más részein kaptak szállást, például fővárosi idősotthonban, vagy Győrben, az olimpiai sportparkban és egy általános iskola tornatermében. A Győrbe érkezett menekülteket később a Zrínyi utcai egykori kórházi épületbe költöztették, ami tavaly november óta az alapítványi kézbe adott Széchenyi István Egyetem tulajdona. Mivel ott egészségtechnológiai kampuszt terveznek létrehozni, és hamarosan kezdődik az építkezés, a menekültek csak két hónapig maradhattak.

Fotó: Kaufmann Balázs / 444

Ezért hozták létre a városszéli konténerszállót, ahová az önkormányzat szerint 109 emberből 80-an költöztek át. „Többen munkásszállóra, néhány család Csehországba távozott. Két család hazatért Ukrajnába” – írták. Bár az előző szállásról többször lehetett olvasni a helyi médiában, a likócsiról furcsa módon egy szót sem ejtettek.

„Nekünk ez nem elsősorban híradási feladatot testesített meg, hanem megoldandó problémát, amelyet meg tudtunk oldani. A feladat megoldva, pont most van itt az ideje beszélni róla. Polgármester úr és alpolgármester asszony is többször elmondta, hogy a lehető legjobb körülményeket próbáljuk megteremteni a menekült személyek megsegítésére” – válaszolta kérdésünkre az önkormányzat.

Fotó: Kaufmann Balázs / 444

A szállón 19 konténert helyeztek el, a lakók szerint családonként osztották szét őket. Szűkösen élnek, de minden konténerben van légkondi, illetve 2-3 családra jut három vécé és két zuhanyzó. Az önkormányzat szerint

„a likócsi szállás egyenértékű a mobil munkásszállás kategóriával. Magyar munkavállalók örömmel vennék, ha munkáltatójuk ilyet biztosítanának részükre, ellenszolgáltatás nélkül.”„Az állami támogatás a menekültek étkeztetésére elegendő. A szállást és minden más, a napi rendezett élethez szükséges ellátást az önkormányzat a saját költségén biztosítja.”

A szállót a Vöröskereszt üzemelteti, ők intézik az egészségügyi ellátást is.

Hazafelé készülődnek

Egy hónappal a költözés után a lakók attól tartanak, itt sem maradhatnak sokáig. Július elején többen azt mondták nekünk, néhány nappal korábban Pergel Elza alpolgármester személyesen figyelmeztette őket, hogy július közepéig távozniuk kell.

Az önkormányzat szerint nem hangzott el ilyesmi. „Javaslatként merült fel, hogy aki munkaképes, próbáljon meg elhelyezkedni, hogy minél hamarabb tudjanak integrálódni a magyar társadalomba. A gyerekek felügyelete miatt nem kell a munkavállalástól tartaniuk, hiszen az óvodai ellátásban róluk gondoskodunk, az iskolás korúak pedig ősztől tankötelesek.”

Fotó: Kaufmann Balázs / 444

Akikkel beszélgettünk, amúgy sem akarnak Magyarországon maradni, de a katonaköteles férfiaknak túl kockázatos lenne a hazatérés. Ezért a nők közül többen úgy tervezik, hazamennek a kiskorú gyerekekkel, a férfiak pedig magyarországi munkásszállóra költözhetnek. Sokan közülük régóta járnak át fizikai munkát végezni, ahhoz viszont nem keresnek eleget, hogy családostul letelepedjenek. Egyikük a felesége elmondása szerint havi 200 ezer forintot kap.

Van, akinek a lánya régóta Csehországban él, mégsem költözhetnek hozzá, mivel az ottani kormány igyekszik szabadulni az ukrán–magyar kettős állampolgároktól. A cseh belügyminiszter májusban jelezte, nekik nem tudják biztosítani a menekülteknek járó juttatásokat.

Egy gyereket váró, nyolcadik hónapban levő nő mindenképp hazamegy, szerinte légkondis konténerben nem tudná gondozni az újszülöttet.

Fotó: Kaufmann Balázs / 444

A Vöröskeresztet is megkérdeztük a júliusi költözésről, azt írták: „A menekültszállót mindaddig működteti a Magyar Vöröskereszt Győr-Moson-Sopron Megyei szervezete, ameddig a fenntartó biztosítja a telephelyet a befogadóhely részére, így senkinek sem kell elhagynia a szállót július 15-én.”

Arra a kérdésre, hogy kaptak-e más határidőt az önkormányzattól, nem válaszoltak. (Frissítés - július 18: Megérkezett a Vöröskereszt válasza, miszerint „jelenleg nincs határidő a fenntartó önkormányzat részéről, addig biztosítja számunkra a telephelyet, ameddig szükséges a jelenlétünk”.)

Sokan tévhitek alapján döntenek

Lehetséges, hogy a győri menekültek félreértették az alpolgármestert, de az önkormányzat elvileg jogszerűen mondhatná, hogy nem tudja tovább fenntartani a szállót. Ebben az esetben a katasztrófavédelemnek kellene elhelyezni az embereket, mondta Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Eddig is előfordult ilyesmi, több esetben a közelgő nyári táborok miatt kellett költöztetni a menekülteket.

Nehéz nyomon követni, hol látják el az Ukrajnából érkezőket, mert az állam nem tesz közzé listát a szállásokról. A segítő szervezeteket sem tájékoztatják erről. A Helsinki Bizottságnál is szájhagyomány alapján bővítik a nyilvántartást, sok szállót meglátogattak, és olykor ők is találkoztak kárpátaljai menekültekkel, akik hazafelé készülődtek.

Fotó: Kaufmann Balázs / 444

Szekeres szerint ez azért van, mert az állam nem garantálja, hogy minden menekült értesüljön a jogairól, sokan tévhitek alapján döntenek. Előfordult, hogy valaki azt hitte, 90 nap után mindenképp el kell hagynia az országot, miközben a magyar állampolgárok bármeddig, a többiek pedig a háború végéig maradhatnak.

A szabályok szerint az Ukrajnából érkező magyar állampolgároknak automatikusan jár minden, ami a menedékes státuszt kapó ukránoknak: szállás, étkezés, egészségügyi ellátás, felnőtteknek havi 22 800 forint, gyerekeknek 13 700 forint támogatás. Utóbbit külön igényelni kell a járási hivatalban, és el kell fogadni a felajánlott munkahelyet is.

Nehezebb helyzetben vannak, akiknek nincs se magyar állampolgárságuk, se menedékes státuszuk. (Utóbbit magyarok nem is kérhetik, a többiek közül viszont nagyon kevesen kérik, mert eleve nehezen értesülnek róla.) Szekeres szerint egy szálló felszámolása esetén őket sem fogják utcára tenni, viszont kiszámíthatatlan, mi lesz velük a jövőben, és meddig fognak ellátást kapni.

Azoknak, akik se ukrán, se magyar állampolgársággal nem rendelkeznek, mert például külföldi diákokként tanultak Ukrajnában, kilátástalan a helyzetük. A magyar szabályozás szerint ők nem kaphatnak menedékes státuszt, és másféle védelmet sem kérhetnek, „az uniós joggal ellentétes magyar szabályok szerint ha itt mégis védelmet kérnének, egyszerűen ki kell dobni őket Szerbiába” – mondta Szekeres.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt