Készülnek valamire az ukránok, írtuk legutóbbi elemzésünkben az alapján, hogy Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes már háromszor is arra szólította fel a megszállt Herszon és Zaporizzsja megyék ukrán polgárait, hogy hagyják el otthonaikat, még akkor is, ha csak a 2014-ben illegálisan Oroszországhoz csatolt Krímbe tudnak menekülni. Ha az ukránok most indítanának nagy offenzívát a megszállt területek felszabadítására, komoly előnybe kerülhetnének, írtuk. A háború ugyanis a február-márciusi kijevi csata, majd az április közepétől július második hetéig tartó szeverodoneck-liszicsanszki ostrom után a harmadik szakaszába lépett, amit a kezdeményezés megszerzéséért folytatott harcként jellemezhetünk. Az ukrán erőknek pedig alkalmuk adódott átvenni a kezdeményezést, mert az orosz hadvezetés műveleti szünetet volt kénytelen elrendelni a majd három hónapig húzódó donbászi csata után, hogy a Szeverodoneck ostromában megtépázott főerőit újjá szervezze. Másfél hete az orosz hadvezetés hivatalosan is elrendelte a műveleti szünetet.

Ám ennek most legalábbis papíron vége. Az orosz hadvezetés is tisztában van a kezdeményezés fontosságával, ezért Szergej Sojgu védelmi miniszter július 16-án, szombaton bejelentette a műveleti szünet végét, és a támadó műveletek intenzitásának növelésére utasította hadseregét. Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint azonban ez inkább csak afféle verbális hadviselésnek tűnik. A műveleti szünet 9 napja nyilvánvalóan nem volt elég a szeverodonecki, liszicsanszki harcokban amortizálódott orosz alakulatok újjászervezésére, a túlélő katonák pihentetésére, az anyagi és emberveszteségek pótlására. Hogy ez mennyire így van, azt jellemzi, hogy egy nappal Sojgu bejelentése után, július 17-én még az orosz hadvezetés se állította, hogy akár csak egy újabb négyzetmétert meghódítottak volna Ukrajnából.