Orbán kitáncolt a fajelméletből Bécsben, azt mondta, hogy csak félreérthetően fogalmazott
Csütörtökön találkozott Bécsben Orbán Viktor és Karl Nehammer néppárti osztrák kancellár, akit már a találkozó előtt felszólítottak arra, hogy reagáljon a magyar miniszterelnök tusványosi beszédére, amiben a fajkeveredésről lamentált. Nehammer erre utalva azt mondta, miden formáját elutasítják a rasszizmusnak és az antiszemitizmusnak.
Amikor Orbán került sorra, azt mondta, hogy
a rasszizmus és az antiszemitizmus kérdésében teljes az egyetértés az osztrák kancellárral.
És Magyarország nemcsak így gondolja, de büszke is a teljesítményére. Itt már arról beszélt, hogy a politikai közbeszédben sem megengedhetőek a rasszista és antiszemita kijelentések. A tusványosi beszédére utalva azt mondta, hogy ha az osztrák kancellárnak mégis kételyei lennének történelmi vagy intellektuális, szellemi természetű kérdésekben „akkor mindig egy kulturális koncepció szerint értelmezze a Magyarországról jövő híreket”. " Azt mondta, hogy Magyarországon biológiai alapú megközelítése semmilyen politikai kérdésnek nem lehetséges, ami lehetséges, az a kulturális alapú megközelítés. „Ez számomra persze nem egy egyszerű kérdés, mert önök talán tudhatják, hogy talán én vagyok az egyetlen nyíltan bevándorlásellenes politikus az egész Európai Unióban.”
A magyar miniszterelnök önmagát úgy jellemezte, hogy nem ravaszkodik, nem utalgat vagy kerülgeti a forró kását, „hanem nagyon világos, direkt álláspontom van, és ezért magamat egy migráció- és bevándorlásellenes politikusnak definiálom, és azt szeretném, ha Magyarország nem válna bevándorlóországgá”. Azt mondta, hogy a migráció számukra nem biológiai alapú, nem faji kérdés, hanem kulturális: „egész egyszerűen a civilizációnkat úgy akarjuk fenntartani, ahogy az most van”.
Szerinte Ausztriának is az az érdeke, hogy Magyarország megvédje Magyarország déli határait. „Az egy tény, amivel önöknek együtt kell élniük, hogy mi az önök várkapitányai vagyunk a szerb-magyar határon.” Szerinte a magyar határvédelem nélkül „százezer szám” érkeznének bevándorlók az osztrákokhoz. Jobbnak tartaná, ha Szerbia meg tudná védeni a saját határait.
„Szeretném világossá tenni, hogy ez a pozícióm. Az, hogy néha félreérthetően fogalmazom, az előfordul. Arra kérem a kancellár urat, hogy legyen kedves minden ezzel kapcsolatos információt kulturális kontextusba helyezni. Magyarországon ezek a kifejezések, mondatok és az a pozíció, amit én képviselek, az egy kulturális, civilizációs pozíció.”
Ehhez képest szombaton Tusnádfürdőn még azt mondta:
„Az internacionalista baloldalnak van egy csele, egy ideológiai cselvetése: az az állítás, az az állításuk, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Ez egy történelmi és szemantikai szemfényvesztés, mert összekever különböző dolgokat. Ugyanis van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. És amikor szerencsés a csillagállás, és jó a széljárás, akkor ezek a népek ráadásul egy ilyen hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy saját, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig. Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni, ezért harcoltunk Nándorfehérvárnál, ezért állítottuk meg a törököt Bécsnél, és ha jól gondolom, akkor ezért állították meg a franciák még a régi időkben Poitiers-nél az arabokat.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.