Az utóbbi hetekben a hazai sajtóban is fellángolt a vita annak kapcsán, hogy vajon az Európai Unió és az Egyesült Államok által Oroszország ellen bevezetett szankciók ténylegesen mennyiben ártanak Moszkvának. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy ezek teljesen hatástalanok, és semmiben sem gyengítik Oroszországot. Ez az írás arra vállalkozik, hogy egy itthon eddig kevésbé tárgyalt aspektusból, az orosz hadiipar szempontjából mutassa be a szankciók hatását.

Mivel egy modern fegyverrendszer kifejlesztése sok esetben egy-két évtizedet (!) is igénybe vesz, ezért célszerű a szankciók orosz hadiiparra gyakorolt hatását 2014-től kezdődően vizsgálni, természetesen külön kitérve a 2022. február 24., tehát a mostani eszkaláció kezdete utáni időszakra is. Bár az orosz hadiipar 2014 előtt igen jelentős mértékben támaszkodott az Ukrajnával való együttműködésre is (például helikopter- és hajómotorok, valamint rakéták gyártása terén), az ukrán aspektussal itt csak érintőlegesen foglalkozunk. Hozzá kell tenni azt is, hogy az orosz védelmi ipar 2014 utáni helyzetét jelentősen meghatározták az alacsony olajárból fakadó gazdasági nehézségek is. 2014 és 2022 között az orosz gazdaságnak a mostani immár a negyedik egyértelműen recesszióban töltött éve, ami nyilván nem kímélte a védelmi költségvetést sem.