• Az elmúlt hónapokban láthattuk, hogy mekkora károkat tud okozni a klímaváltozás Magyarországon is: súlyos veszteségeket okozó aszály, kiszáradó tavak, elviselhetetlen városok kísérték ezt a nyarat.
• És az előrejelzések szerint a helyzet csak súlyosbodhat a jövőben, ehhez kéne alkalmazkodnia az állandó forráshiánnyal küzdő önkormányzatoknak. Jó ötletek vannak, forrás kevésbé.
• És egyáltalán, meddig lehet a jelenlegi formájukban fenntartani a kistelepüléseket egy csökkenő népességű országban?
• Interjú Szebeni Dávid szakpolitikai tanácsadóval, aki kollégáival nemrég öt Bács-Kiskun megyei település klímastratégiáját alkotta meg.

Az idei nyár megmutatta, mit hozhat Magyarországra a klímaváltozás: hosszú napokon át tartó hőhullámok, tartós szárazság és aszály, éjszaka is nehezen viselhető hőség jellemezte az elmúlt hónapokat. Az ELTE Meteorológiai tanszékének kutatói által közzétett friss előrejelzés szerint ha nem sikerül mérsékelni a károsanyag-kibocsátást, búcsút mondhatunk az erdőinknek, és a század végére erdős sztyeppévé változhat az ország.

Ehhez a rendkívül gyorsan változó világhoz kéne alkalmazkodnia a magyar településeknek is, és egyelőre nem világos, hogy mennyire állnak erre készen. Három évvel ezelőtt erről a témáról beszélgettünk Szebeni Dáviddal, az Enrawell szakpolitikai tanácsadócég igazgatójával, az idei nyár pedig ismét alkalmat adott a beszélgetéshez, ugyanis irodájuk a közelmúltban öt Bács-Kiskun megyei település számára készített fenntartható energia- és klímacselekvési terveket.

Mint Szebeni meséli, szerencséjük volt, mert öt elég különböző típusú településre szólt a megbízás, így szakmailag is izgalmas volt: akadt köztük kistelepülés a Homokhátság közepén, messze minden jelentősebb természetes vízfolyástól, volt település, ami a Tisza mentén terül el, ahol a mikroklíma, és dolgoztak például Lajosmizsén is, ami meg már szinte Pest megye, és gyakorlatilag a Budapest és környéke jelentette funkcionális metropolisztérség része.