Ha a káros anyagok kibocsátása a jelenlegi trendek szerint folytatódik, akkor a század végére búcsút inthetünk a magyar erdők jelentős részének, különösen a bükkerdőknek, az ország fele pedig teljesen kiszárad majd minden nyár végén - erre a megállapításra jutottak az ELTE Meteorológiai tanszékének kutatói. Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita a Másfélfok.hu oldalon megjelent elemzésükben azt írják, csak akkor lehet megőrizni a magyar erdőket és elkerülni az egész Alföld és a Dunántúl nagy részének kiszáradását, ha aktívan teszünk a klímaváltozás ellen.

A kutatók két index alapján elemezték az elmúlt évtizedek éghajlati adatait és készítettek modellszámításokat az elkövetkező évtizedekre. Az egyik ilyen mutató, a de Martonne index (DMI) a csapadék és a hőmérséklet alapján nedvesebb és szárazabb kategóriákba sorolja az ország különböző területeit. Ebből kiindulva már most látszik, mennyire elkezdett kiszáradni Magyarország: míg 1971 és 1990 között az ország 84 százaléka volt inkább nedvesebbnek mondható júniusban, az elmúlt 20 évben ez az arány 68 százalékra csökkent. A leginkább pesszimista előrejelzések szerint pedig ez az arány a század végére 55 százalékra csökkenhet.

Ez azt jelentené, hogy az ország keleti része, leszámítva a határ menti vékony erdős sávot, teljesen kiszárad majd minden nyáron. Az optimistább forgatókönyvek szerint, amelyek azzal számolnak, hogy jelentősen csökken a káros anyagok kibocsátása, és lassul a klímaváltozás, a szárazság csak a Tiszától keletre lesz mindennapi realitás nyaranta.

Nem arra kell azért gondolni, hogy az Alföld sivataggá válik, de nagyon drasztikus hatása lehet a klímaváltozásnak a magyar természeti környezetre. Ezt egy másik mutató, a Forest Aridity Index alapján vetítik előre a kutatók. Eszerint a pesszimista forgatókönyvekben jelzett kiszáradás lényegében azzal járhat, hogy

Magyarország nagy része élhetetlenné válik az erdők számára. A bükkerdőknek van szükségük a legtöbb csapadékra, ha minden úgy folytatódik, ahogy most, akkor a század végére ezeket teljesen elveszítjük. Még a zöldebb forgatókönyv szerint is csak egy kis foltban maradnak majd bükkerdők észak-keleten. Ha viszont lépünk a klímaváltozás ellen, akkor legalább ott és a Dunántúlon maradnak majd erdők, és nem válik minden erdőség úgynevezett erdős sztyeppévé. Hogy ez mit jelent? Nagyjából úgy kell elképzelni, mint a természetfilmekben sokat látott szavannákat: nagy, alapvetően füves területek, itt-ott pár fás ligettel.

Mondanom sem kell, hogy ez elég radikálisan formálná át Magyarországot. Viszont ahogy az ELTE kutatói az elemzésükben hangsúlyozzák, a legrosszabb szcenárió elkerülhető, ha mielőbb elkezdjük az éghajlatváltozás mérséklését itthon, és támogatjuk az erre irányuló uniós és globális törekvéseket.