Erdős sztyeppévé változtathatja Magyarországot a klímaváltozás

augusztus 16., kedd 8:09
12

Ha a káros anyagok kibocsátása a jelenlegi trendek szerint folytatódik, akkor a század végére búcsút inthetünk a magyar erdők jelentős részének, különösen a bükkerdőknek, az ország fele pedig teljesen kiszárad majd minden nyár végén - erre a megállapításra jutottak az ELTE Meteorológiai tanszékének kutatói. Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita a Másfélfok.hu oldalon megjelent elemzésükben azt írják, csak akkor lehet megőrizni a magyar erdőket és elkerülni az egész Alföld és a Dunántúl nagy részének kiszáradását, ha aktívan teszünk a klímaváltozás ellen.

A kutatók két index alapján elemezték az elmúlt évtizedek éghajlati adatait és készítettek modellszámításokat az elkövetkező évtizedekre. Az egyik ilyen mutató, a de Martonne index (DMI) a csapadék és a hőmérséklet alapján nedvesebb és szárazabb kategóriákba sorolja az ország különböző területeit. Ebből kiindulva már most látszik, mennyire elkezdett kiszáradni Magyarország: míg 1971 és 1990 között az ország 84 százaléka volt inkább nedvesebbnek mondható júniusban, az elmúlt 20 évben ez az arány 68 százalékra csökkent. A leginkább pesszimista előrejelzések szerint pedig ez az arány a század végére 55 százalékra csökkenhet.

Ez azt jelentené, hogy az ország keleti része, leszámítva a határ menti vékony erdős sávot, teljesen kiszárad majd minden nyáron. Az optimistább forgatókönyvek szerint, amelyek azzal számolnak, hogy jelentősen csökken a káros anyagok kibocsátása, és lassul a klímaváltozás, a szárazság csak a Tiszától keletre lesz mindennapi realitás nyaranta.

A kiszáradt Vekeri-tó Debrecen közelében. Fotó: FERENC ISZA/AFP

Nem arra kell azért gondolni, hogy az Alföld sivataggá válik, de nagyon drasztikus hatása lehet a klímaváltozásnak a magyar természeti környezetre. Ezt egy másik mutató, a Forest Aridity Index alapján vetítik előre a kutatók. Eszerint a pesszimista forgatókönyvekben jelzett kiszáradás lényegében azzal járhat, hogy

Magyarország nagy része élhetetlenné válik az erdők számára. A bükkerdőknek van szükségük a legtöbb csapadékra, ha minden úgy folytatódik, ahogy most, akkor a század végére ezeket teljesen elveszítjük. Még a zöldebb forgatókönyv szerint is csak egy kis foltban maradnak majd bükkerdők észak-keleten. Ha viszont lépünk a klímaváltozás ellen, akkor legalább ott és a Dunántúlon maradnak majd erdők, és nem válik minden erdőség úgynevezett erdős sztyeppévé. Hogy ez mit jelent? Nagyjából úgy kell elképzelni, mint a természetfilmekben sokat látott szavannákat: nagy, alapvetően füves területek, itt-ott pár fás ligettel.

Grafika: Másfélfok

Mondanom sem kell, hogy ez elég radikálisan formálná át Magyarországot. Viszont ahogy az ELTE kutatói az elemzésükben hangsúlyozzák, a legrosszabb szcenárió elkerülhető, ha mielőbb elkezdjük az éghajlatváltozás mérséklését itthon, és támogatjuk az erre irányuló uniós és globális törekvéseket.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt