Kína homályos nemzetbiztonsági törvények alapján korlátozza a kisebbségek jogait, áll az ENSZ friss jelentésében.
Az Emberi Jogi Főbiztosi Hivatal szerint „szexuális és nemi alapú erőszakot” alkalmaznak az önkényesen fogva tartott emberekkel, elsősorban a muszlim ujgurokkal szemben. Kényszergyógykezelésekről, „diszkriminatív családtervezési és születésszabályozási intézkedésekről” is írnak.
A jelentés szerint mindez feltehetően kimeríti az emberiség elleni bűntett fogalmát.Az ENSZ azt javasolja Kínának, engedjen szabadon mindenkit, akit önkényesen megfosztottak szabadságától.
Bár a jelentés nem tartalmaz pontos számot arról, hogy hány embert zártak be, emberi jogi szervezetek szerint több mint egy millióan lehetnek az ország észak-nyugati részén, Hszincsiang tartományban létrehozott táborokban. Korábban az ENSZ egyik szervezete is hasonló adatot közölt.
Peking tagadja a vádakat, és ahogy korábban, most is azzal védekezik, hogy a táborok a terrorizmussal szembeni küzdelmet szolgálják. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába küldött kínai delegáció rágalmazásnak tekinti a jelentést, ami beavatkozik az ország belső ügyeibe, és a nyugati országok érdekeinek megfelelően politikai eszközként használja az emberi jogok ügyét.
A jelentést megalapozó vizsgálat több mint egy éve kezdődött, a publikálása viszont többször csúszott. Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa múlt héten azt mondta, óriási nyomás nehezedett rá, hogy közzétegye a riportot, vagy sem, a késlekedést pedig azzal indokolta, hogy muszáj volt párbeszédet kezdeményezni Kínával. Szerinte ez nem jelenti azt, hogy zárójelbe tennék mindazt, amit leírtak.
Májusban, éppen Bachelet hszincsiangi látogatásának idején több ezer anyag szivárgott ki a koncentrációs táborokról, ahova az ujgurokat vitték. Korábban interjút készítettünk Rian Thum történésszel, a téma szakértőjével, aki szerint az ujgurok elnyomásához a náci koncentrációs táborok és a maoista kulturális forradalom elemeit vegyítik a mesterséges intelligencia megfigyelési eszközeivel. (via BBC)
Óriás táborok jöhettek létre, ahol gyakorlatilag megszűntek a jogok.
Sokukat „nem közölt” okok miatt vették őrizetbe, másokat hosszú börtönbüntetésre ítéltek „bűncselekményekért”, amik magukban foglalják a muszlim többségű országokba utazást, a szakállnövesztést és a rokonságot „erős vallási beállítottságú” emberrel. Utóbbi lehet az is, aki nem hajlandó inni és dohányozni.
Rian Thum már húsz éve foglalkozott az ujgurokkal, amikor Kína a történelemben eddig példátlan csapást mért rájuk. A náci koncentrációs táborok és a maoista kulturális forradalom elemeit vegyítik a mesterséges intelligencia megfigyelési eszközeivel. A történész ezért most napjaink borzalmaira hívja fel a világ figyelmét.