A bérszakadékot nem lehet az „egyenlő munkáért egyenlő fizetés jár” mondattal elintézni

gazdaság
2022 szeptember 14., 04:04
comments 27
  • Újra növekszik a bérszakadék a nők és a férfiak között, de ha csökkenne, az sem biztos, hogy nagyobb egyenlőséget jelentene. A járvány és a home office sok szempontból tovább súlyosbította a problémát.
  • A bérszakadék nem áll meg az egyenlőtlen béreknél, sokszor inkább arról van szó, hogy a nőknek kisebb a mozgásterük. Nőként sokkal több fizetetlen munkát végzünk, és ez nem áll meg a magánéletnél: a munkahelyünkre is visszük magunkkal.
  • Az, hogy nem tudjuk, ki mennyit keres egy munkahelyen, azokat hozza előnybe, akik bátrabbak és magabiztosabbak. A transzparencia és a bértábla hiánya nem csak a nőknek, a kevésbé magabiztos férfiaknak is hátrányos.
  • Ha azt mondjuk, a nők nem mernek fizetésemelést kérni, nem oldjuk meg a bérszakadék problémáját, csak felerősítjük a sztereotípiákat.

Megjelent a KSH legfrissebb kimutatása az átlagfizetésekről: eszerint Magyarországon közel tizennyolc százalékkal kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. A KSH 2020-ban 15,9, 2021-ben 16,2 százalékos rést mért, ez alapján újra növekszik Magyarországon a bérszakadék. A szellemi munkát végzők esetében harminc százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi. Ha ilyen tempóban haladunk, 2117 körül lehetnek egyenlőek a fizetések itthon.

A bruttó átlagkereseti mutatót az öt, tíz vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások alapján számolják a KSH-nál, tehát az egyéni vállalkozók nincsenek benne a statisztikában.

Az is látszik, hogy nemek közötti egyenlőségben van még hova fejlődnünk: az ezt mérő európai mutató százpontos rendszerében Magyarország ötvenhárom ponttal az utolsó helyen végzett tavaly a politikai, gazdasági és társadalmi szférában. Összpontszámban csak Görögországot előzzük meg. A bérdiszkrimináció jogsértésnek számít az Európai Unióban, de túl összetett jelenség ahhoz, hogy büntetni lehessen.

A számokon túl is van aktualitása a bérszakadék kérdésének: mostanra ért be egy csomó kutatás, ami azzal foglalkozott, hogyan érintette a nők munkaerőpiaci helyzetét a covid, és az Állami Számvevőszék tanulmánya bennünk is felvetett néhány kérdést.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.