A bérszakadékot nem lehet az „egyenlő munkáért egyenlő fizetés jár” mondattal elintézni
- Újra növekszik a bérszakadék a nők és a férfiak között, de ha csökkenne, az sem biztos, hogy nagyobb egyenlőséget jelentene. A járvány és a home office sok szempontból tovább súlyosbította a problémát.
- A bérszakadék nem áll meg az egyenlőtlen béreknél, sokszor inkább arról van szó, hogy a nőknek kisebb a mozgásterük. Nőként sokkal több fizetetlen munkát végzünk, és ez nem áll meg a magánéletnél: a munkahelyünkre is visszük magunkkal.
- Az, hogy nem tudjuk, ki mennyit keres egy munkahelyen, azokat hozza előnybe, akik bátrabbak és magabiztosabbak. A transzparencia és a bértábla hiánya nem csak a nőknek, a kevésbé magabiztos férfiaknak is hátrányos.
- Ha azt mondjuk, a nők nem mernek fizetésemelést kérni, nem oldjuk meg a bérszakadék problémáját, csak felerősítjük a sztereotípiákat.
Megjelent a KSH legfrissebb kimutatása az átlagfizetésekről: eszerint Magyarországon közel tizennyolc százalékkal kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. A KSH 2020-ban 15,9, 2021-ben 16,2 százalékos rést mért, ez alapján újra növekszik Magyarországon a bérszakadék. A szellemi munkát végzők esetében harminc százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi. Ha ilyen tempóban haladunk, 2117 körül lehetnek egyenlőek a fizetések itthon.
A bruttó átlagkereseti mutatót az öt, tíz vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások alapján számolják a KSH-nál, tehát az egyéni vállalkozók nincsenek benne a statisztikában.
Az is látszik, hogy nemek közötti egyenlőségben van még hova fejlődnünk: az ezt mérő európai mutató százpontos rendszerében Magyarország ötvenhárom ponttal az utolsó helyen végzett tavaly a politikai, gazdasági és társadalmi szférában. Összpontszámban csak Görögországot előzzük meg. A bérdiszkrimináció jogsértésnek számít az Európai Unióban, de túl összetett jelenség ahhoz, hogy büntetni lehessen.
A számokon túl is van aktualitása a bérszakadék kérdésének: mostanra ért be egy csomó kutatás, ami azzal foglalkozott, hogyan érintette a nők munkaerőpiaci helyzetét a covid, és az Állami Számvevőszék tanulmánya bennünk is felvetett néhány kérdést.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
A finn munkavállalók akár kollégáik fizetését is megismerhetnék
A férfi-női bérszakadék csökkentése érdekében.
Tényleg demográfiai válság lesz a diplomás nők miatt?
Az Állami Számvevőszéknek a túl sok diplomás nő miatt aggódó elemzése nemcsak tudománytalan, hanem a végkövetkeztetések is konkrétan ellentmondanak a hivatalos statisztikának és kutatásoknak.
A nők azért sem keresnek annyit, mint a férfiak, mert nem mernek magasabb fizetést kérni
A nemek közti fizetésbeli különbségek oka nem az, hogy a nők rosszabbul fizető szakmákban dolgoznak: a nők ugyanannál a cégnél, azonos pozícióban is kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik. Friss kutatások szerint többek között azért, mert eleve kisebb fizetést kérnek a férfiaknál.
A szakadék, amibe a nők zuhannak
Sokszor hallunk arról, hogy a nők hátrányban vannak a munkaerőpiacon, arról azonban már ritkábban esik szó, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, milyen okai és következményei vannak és hogyan léphetünk fel ellene.
