Rendszerszintű bajok vannak Magyarországgal - hangzott el az EP-vitán

Csütörtökön szavaz az EP a Magyarországról szóló jelentésről. A mostani vita alapján a néppárti, a szocialista, a liberális, a zöld és a baloldali frakciók támogatni fogják a jelentést, míg a konzervatívok és az identitásosok nem. Ha ez valóban így lesz, akkor a jelentés simán többséget kap majd.

A vita legvégén a jelentést író Gwendoline Delbos-Corfield kapott még egyszer két percet: a brit zöld képviselő elmondta, hogy más tagállamok esetében is felmerülnek egyes területeken problémák és kérdések, és ezeket szokták is tudni vitával rendezni. De itt másról van szó: rendszerszintű problémákkal vannak Magyarországgal, amiket már nem lehet határozatokkal kezelni. Beszélt arról is, hogy egy demokratikus kormány nem hazudik, például az EU-ról, például arról, hogy az EU magyar fiatalokat küldene harcolni Ukrajnába. Szerinte az EP immár nem tehet többet, a Bizottságnak kell lépnie, és aggódik, mert nem lát érdemi előrelépést.

Didier Reynders biztos megint szót kap, a vita vége felé járva. Szerinte a hetes cikk alapján indult eljárás tovább folyik, a Bizottság aktívan részt vesz, és nyitott ajtókkal várja a magyar kormányt. Üdvözli, hogy Varga Judit a múlt héten részletesen bemutatta a magyar terveket Brüsszelben. De a hetes cikkely szerinti eljárás folytatása a Tanácson múlik, nem a Bizottságon, onnan is hívhattak volna felszólalót. Ahogy a feltételességi mechanizmus és az újjáépítési alap ügyében is a végső szót majd a Tanács mondja ki - hárította el a felelősséget magától a belga politikus.

Eugenia Rodríguez Palop spanyol baloldali képviselő az új magyar abortusz-szabályzatot kritizálja. A szívhang hallgatási kötelezettség kínozza a nőket, abból indul ki, hogy szórakozásból mennek abortuszra.

Vlad Gheorghe román liberális politikus szerint az európai értékeket háború idején is védeni kell. Nem lehet megengedni, hogy Putyin a magyarokkal barátkozzon. Túl későn lépnek az EU-s intézmények már így is. "A belső ellenséggel szemben fel kell lépni."

Az ír liberális Billy Kelleher is arról beszélt, hogy a demokrácia, egyenlőség, a jogállamiság, a sajtó és a bíróságok függetlensége olyan értékek, melyek megalapozzák az EU működését, és Orbánék ezeket mind semmibe veszik. Orbán Viktor és filozófiai politikája támad mindent, amiért ez az intézmény kiáll és amire az EU épül. Szerinte szégyenteljes, hogy Orbán Putyinnal, és nem az ukrán emberekkel van.

Abir Al-Sahlani, iraki születésű, svéd liberális politikus arra figyelmeztet, hogy nagyon súlyos a korrupció Magyarországon, bőven van még mit feltárni.

A szociáldemokrata frakcióban ülő olasz Pietro Bartolo azzal kezdte, hogy nem fog végigmenni a hosszú listán mindarról, ahogy a magyar kormány jogkorlátozásként elkövetett, de azt kiemelte, hogy a magyar példa az egész EU-ban való bizalmat is aláássa.

A fideszes Gál Kinga szerint 10 éve boszorkányüldözés folyik az EP-ben, ő 2013 óta átéli ezt. "Kártyavárként épülő féktelen gyűlöletkampány megy", igaztalan szövegek készülnek a magyar ellenzék megrendelésére, koncepciós vádiratok ezek a jelentések. A magyar ellenzék el akarja venni az EU-s pénzt Magyarországtól, és elárulják ezzel a magyar pedagógusokat. A Bizottság és a magyar kormány között amúgy konstruktív tárgyalások folynak.

Az EP alelnöke, a liberális Renew frakcióban ülő szlovák Michal Šimečka azzal kezdte, hogy négy évvel a 7-es cikkelyről szóló viták helyett világossá vált, hogy Orbán Putyint választotta az EU helyett, a korrupciót a jogállamiság helyett. Deutsch Tamás utána kérdéssel fordult a szlovák képviselőhöz, felhozva, hogy a Renew tagja, Guy Verhofstadt Gent városától kapott közpénzt, mit szól ehhez, ez nem korrupció ez.

Šimečka válaszul azt mondta, hogy azért nevezte kleptokráciának Magyarországot, mert rendszerszintű a korrupció, nem lépnek be az európai ügyészségbe, és az EU forrásaival teszik mindezt.

Cyrus Engerer máltai munkáspárti képviselő az 56-os magyar forradalmat méltatja. Szerinte a szabadságjogok megint veszélyben vannak Magyarországon, nem mondhatják el az emberek, hogy kit szeretnek, a kisebbségek nem kapnak védelmet. "A magyar kormánynak felelnie kell ezért!" Engerer készítette korábban az EP jelentését, amiben a melegek jogfosztása miatt elítélte a parlament a magyar kormányt.

A néppárti cseh képviselő, Jiří Pospíšil is azt kifogásolja, hogy ezeket a vitákat már többször lefolytatták itt, itt lenne az ideje a cselekvésnek, például a magyar szavazati jog felfüggesztésével. Különben csak újra és újra ezek a viták mennek majd, miközben folynak tovább ugyanezen folyamatok Magyarországon.

Mislav Kolakušić horvát független képviselő szerint a magyarok és a lengyelek csak a régi európai értékeket képviselik, és a neoliberálisok, illetve Soros György befolyásától akarnak függetlenedni.

A szokásos forgatókönyv: újabb szélsőjobbos képviselő, újabb kiállás a magyar kormány mellett. Ezúttal a német AfD képviselője, Nicolaus Fest szerint az Európai Bizottságnak inkább a német belpolitikai és médiahelyzettel kéne foglalkoznia, mert amit Magyarországon kritizálnak, azt Németországban is meg lehet találni. Szerinte a probléma nem Magyarországgal, hanem az EU-val van. Nincs értelme ennek a vitának, amíg ennyire elfogultak és előítéletesek, teszi hozzá.

Fabienne Keller otthon van, hiszen Strasbourg polgármestere volt korábban a liberális francia politikus. Szerinte Magyarországot most nem vennék fel az EU-ba, annyira nem jogállam. Szerinte lassú és nehézkes a magyar kormány elleni, hetes cikkely szerinti eljárás a Tanácsban. Azt kéri a Bizottságtól, hogy ne adjanak az újjáépítési alapból pénzt Magyarországnak.

Deli Andor fideszes képviselő közbekérdez, miért nem a sárga mellényes tüntetések idején megsérül és meghalt emberekről van szó, kettős mérce ez.

Keller szerint ezeket az ügyeket a független francia bíróságok kivizsgálják, de Magyarországon nincsenek független bíróságok.