A tavaszi országgyűlési választás után 73 párt ellen indul per, amiért két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, vagy mert felhagytak tevékenységükkel, és vagyonukról nem rendelkeztek – közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel.

Az idei országgyűlési választások után a főügyészségek elvégezték a két egymást követő választáson jelöltet nem állító pártok kiszűrését, és kiderült, hogy 73 esetében indokolt az ügyészi perindítás.

A főügyészségek 63 párt ellen már benyújtották a keresetet. Azt indítványozzák, hogy a bíróság mondja ki: a párt működése megszűnt, de ezek a szervezetek egyesületként tovább működhetnek.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint további hat párt esetében az ügyészségek a szervezet megszűnésének a megállapítását kérték, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a párt felhagyott a tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezett. Eredményes keresetindítás esetén ezek a szervezetek nemcsak a pártként való működés lehetőségét veszítik el, hanem jogi személyiségük is jogutód nélkül megszűnik, és törlik a nyilvántartásból.

A 2018-as országgyűlési választás után 23 párt ellen indítottak keresetet az ügyészségek, mert két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, és hat ellen, mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek.

Legalább a Partizán által 2021 májusában Rablópártok címmel bemutatott tényfeltáró dokumentumfilm óta köztudomású tény, hogy kamupártot alapítani, vele parlamenti választásokon elindulni, az állami támogatást besöpörni, abból egy fillért sem visszafizetni elég jó üzlet.

A 2018-as országgyűlési választásokon nyilvántartásba vett 100 párt közül 51 összesen 716 847 419 forinttal tartozik a magyar államnak, ennyi választási bírságot nem fizettek be az elmúlt 4 évben.