„A választási törvény módosításának az égvilágon semmi köze az ellenzékhez” – jelentette ki Gulyás Gergely miniszterelnökség-miniszter 2020 novemberében, amikor a kormány kezdeményezte, hogy csak azok a pártok állíthassanak országos listát az elkövetkezendőkben, amelyek – a korábbi 27 helyett – minimum 50 egyéni körzetben képesek elindulni. A miniszter azt mondta, ezzel a kamupártok ellen akarnak fellépni. Az 50-ből ráadásul később 71 lett, mivel a kormánypárti többség az exjobbikos Volner János módosító javaslatát befogadva tovább emelte a számot a parlamenti döntéshozatal során.

Mindez első körben a Gulyás Gergely-i értelmezési kísérlet ellenére eldöntötte az akkor még nyitott ellenzéki dilemmát, miszerint együtt induljanak-e az Orbán Viktor leváltására szövetkezni próbáló politikai erők. Az ezek után összefogó pártoknak végleges közös listájuk ugyan még nincs, de miniszterelnök-jelöltjük már van a tavaly őszi előválasztás győztese, Márki-Zay Péter személyében, az a kérdés viszont egyrészt nyitott, másrészt egyre élesebb, hogy a szóban forgó módosítás, illetve az egyéb korrekciók valóban alkalmasak-e arra, hogy a kamu- vagy bizniszpártok által rendszeresen produkált szabad rablást megakadályozzák vagy mérsékeljék.

Rablópártok

Köztudomású tény – különösen a Partizán által 2021 májusában Rablópártok címmel prezentált tényfeltáró dokumentumfilm bemutatása óta –, hogy kamupártot alapítani, vele parlamenti választásokon elindulni, az állami támogatást besöpörni, abból egy fillért sem visszafizetni pompás üzlet. A Partizán ebben a cikkünkben részletesebben is ismertetett filmje szerteágazóan ábrázolta a pénzszerzési modelleket, és megnevezte a biznisz néhány fontos szereplőjét is, ezzel együtt úgy néz ki, hogy sem ez, sem a 2018 utáni szigorítások nem feltétlenül jelentenek akadályt. Vagyis eddig nem jelentettek, és sokan azzal kalkulálnak, hogy ezután sem fognak.

Erre utalnak a számok. Az MTI a napokban adta hírül, hogy 267 jogerősen bejegyzett párt szerepel az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartásában, ennyien mérethetnék meg magukat elvileg a választásokon idén tavasszal. Ennél is izgalmasabb, hogy csak 2021-ben – tehát a fent említett országos listás szigorítás után – 58 pártot jegyeztek be jogerősen a bíróságokon, míg idén további 5-öt. Még durvább: 2018 óta összesen 172 párt alakult, igaz, közülük 34-et azzal a lendülettel töröltek is. Ehhez képest 2014 és 2018 között 16, a 2010–14-es parlamenti ciklusban még csak 51 új párt jött létre.