Kamupártok jelöltjei elmesélték, hogyan csaltak a választáson és lopták el a közpénzeket

május 7., péntek 18:19
  • A Partizán két éve készítette el a Rablópártok című tényfeltáró dokumentumfilmet, ami egy Nyíregyháza környékén családi vállalkozásban működő társaságról szólt. A szervezet a rendszerváltás óta azzal foglalkozott, hogy különböző módszerekkel adatokat és pénzt szereztek meg a magyar választási rendszer anomáliáinak kihasználásával. A csalók tevékenysége 2014-re oda jutott, hogy komolyan befolyásolhatták a választások végeredményét.
  • Gulyás Mártonék a film után sem engedték el a kamupártok történetét, és az elmúlt két évben folytatták a nyomozást a választásokat megcsúfoló tolvajok után. Ebből született meg most az a több mint 2 órás film, amit egy prológusban és négy részben publikáltak a héten Rablópártok – pótmagánvád címmel.
  • Ez tovább árnyalja a képet a 2014-es és 2018-as választásokat elcsaló emberekről és pártokról, a csalások és pénzmozgatások újabb módszereit ismerhetjük meg, de már nem csak a kamupártokról, hanem a külföldről szervezetten szállított kamuszavazókkal meghackelt választásokról is megtudhatunk súlyos részleteket. A jelek szerint nincs akadálya annak, hogy a csalók 2022-ben is bedobják magukat.

Prológus: Egy videós útja Kubatovtól Gődény Györgyig

A bevezetőben Tomanovics Gergely meséli el a történetét, aki az MSZP-kormány idején Gery Greyhound néven a Videán egy Best of Gyurcsány Ferenc-videóval akkora nézettséget produkált, hogy a Fidesz felkérte, hogy legyen a videósuk.

2011 végéig dolgozott nekik, a kormányváltás után már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, de aztán a semmihez nem értő, törtető politikusként jellemzett Hollik István lett a főnöke, és nem tetszett neki a kormányzás sem, úgyhogy lelépett.

Ezután szivárogtatta ki a 2009-es Kubatov-videót, amiből kiderült, hogy a pécsi önkormányzati választáson milyen módszerekkel gyűjtöttek adatokat a választókról. Aztán 2018-ban megkereste őt a Gődény György-féle Közös Nevező párt, ami ellen nyomozás indult, mert nem fizette vissza a kapott pénzt.

1. rész: Eltankolták az utolsó forint közpénzt is

2018 után a Parlament elvileg törvényt hozott a kamupártok ellen, csakhogy a dolgukat nem nagyon nehezítették meg, miközben az Állami Számvevőszék az 1 százalékot sem elérő, leggyanúsabb pártok költéseivel szemben a valódi ellenzéket vegzálja.

A korábban a Zöld Pártot elfoglaló, és Tomcattel és Bloginnal együtt szélsőjobboldalivá züllesztő, 2014-ben az SMS Párttal induló Seres Mária és Stekler Ottó továbbra is aktív, Gődény György pedig a legfőbb hazai vírusszkeptikusként és a fideszes média műsorainak rendszeres vendégeként építi magát.

Az SMS több egykori jelöltje beszélt arról, hogyan működött a trükközés, például hogy több 100 ezer forintokat tankoltak el kérésre, majd adták el a benzint. Az egyéni jelöltek, akik lemondtak az 1 milliós kampánytámogatásról, Stekleréktől papírzacskóból kaptak 100 ezer forintot, aki pedig szemfüles volt, azt lefizették.

A választási pénzek lenyúlása után gyakorlatilag egyetlen embert büntettek meg, őt is csak 225 ezer forintra, a párt gazdasági ügyeit irányító Stekler Ottó elszámoltatása pedig fel sem merült.

2. rész: Zuschlag kapcsolata Rogán ügyvédje volt

Többen is elmesélik, hogyan ment az aláírásmásolás és hamisítás rendszere. A jelöltek bevallották, hogy a pártközpontban másolták át az aláírásokat, és minél többen, hogy ne legyen feltűnő a kézírásuk egy-egy lapon. Azt is elmondják, hogy a párt pénzért adott el ajánlásokat más pártoknak, például a Haza Nem Eladónak és a Zöldek Pártjának, és többen elmondják, hogy fideszes ívekről is másoltak át aláírásokat.

Előkerül egy 2018-as lehallgatási jegyzőkönyv, amiben a hosszú börtönévek után szabadult, volt MSZP-s képviselő, Zuschlag János „Üstökös” néven beszélgetett. Azzal kapcsolatban, hogy várható-e valami fentről, azt mondta: „Én ráírtam a 4 évvel ezelőtti kapcsolatomra, aki a Rogán ügyvédje, nem válaszolt.”

Hadházy Ákos parlamenti képviselő feljelentést is tett, de azt a rendőrség elutasította, pedig elismerték, hogy Zuschlag tényleg arról beszélt, hogy kell instrukció a választási bizottságba, mert 2014-ben is kellett, de éppen az hangzik el, hogy ilyen most nem érkezett.

Részlet a rendőrség Hadházy Ákosnak küldött leveléből, amiben elutasítják a feljelentést.

Tóth Katáról, aki korábban tüntetéseken és jótékonysági akciókon tűnt fel, azt mondják, hogy 3 millió forintért volt jelöltje 2014-ben az SMS-nek és 2018-ban a halálbüntetés visszaállításával kampányoló Rend és Elszámoltatás Pártnak, és a Seres–Stekler-féle birodalom több cégében is felbukkant, majd eltűnt.

Tóth-ról kiderül, hogy alkoholbeteg hajléktalanokat fogadott be, és segített őket talpra állítani, de az egyikük, a 45 éves Molnár Zoltán 2018-ban visszacsúszott, ezért elküldte, és pár hétre rá a férfi gyakorlatilag halálra itta magát. Később papíron a férfire lett rákenve, hogy ő irányította az aláírásgyűjtést, de több nyilatkozó szerint is képtelen lett volna rá, csak a balhét akarták elvitetni egy halottal.

A 2018-as választási csalásokkal kapcsolatban csak 6 büntetőeljárás folyik, és még nem volt egy vádemelés sem, így az eljárás alá vont személyeket a rendőrség nem nevezi meg.

3. rész: A választás és a nyugdíjrendszer meghackelése

A film felétől az ukrán határhoz közeli választási csalásokról van szó: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein lévő üres telkekre, ócska sufnikba, pár négyzetméteres viskókba vagy egészen kis lakásokba bejelentett, lakcímenként 10-15 emberrel folyik a választási csalás. A helyiek szerint az a több ezer, csak névleg ott élő kettős állampolgár felelős azért, hogy a választókörzetben lévő polgármesterek legalább felét nem is az ott élők választják meg.

A csak papíron ott élők nem csak a választásba avatkoznak be, hanem a magyar nyugdíjrendszert is terhelik, ugyanis egy, még a Szovjetunióval kötött egyezség értelmében, ha egy kettős állampolgár Ukrajnában lemond az ottani szociális juttatásairól, akkor azokat felveheti itt. Ukrajnában egész bűnszervezetek szakosodtak arra, hogy például papíron gyárigazgatóvá kinevezett kettős állampolgároknak igényeljenek akár havi 400 ezer forintos nyugdíjakat.

Rendszeresen megállnak a helyi bankautomatánál ukránok, akik akár 15 bankkártyával felveszik az egyenként 200 ezer forintos nyugdíjakat, a helyieknek pedig nem marad készpénz a 30 ezer forintos nyugdíjukra, ami szintén feszültséghez vezet.

2016-os adat szerint 1-2 milliárd forintot tettek ki az ukrajnai nyugdíjak, de évről évre nő az ilyen nyugdíjasok száma.

Volt, akinek a polgármester mondta, hogy bejelentettek 120 embert a lakcímére, és ha ezt aláírja, akkor kap közmunkát. Azt mondják, hogy ahol tömegével vannak bejelentve emberek, ott az a polgármester érdeke, és a jegyző is be van avatva, hiszen a polgármester akár indoklás nélkül is elküldheti.

4. rész: A választás napján a szokásos több óra helyett pár perc volt a várakozási idő az ukrán határon

A környékbeli településeken élők szerint a leglátványosabban a parlamenti választások alkalmával szállítják szervezetten az ukrajnai szavazókat, 2018-ban bizonyos körzetekben előre meg lehetett volna már mondani, hogy ki fog nyerni. Azt mondják, egyértelműen a Fidesz.

2018. április 8-án, a választás napján az ukrán határon csak 2 perc volt az átkelési idő, míg egy évre rá az EP-választáson is csak 5 perc volt, pedig a határon átlagosan napi szinten 2-3 óra a várakozás.

Határőr is elmondja, hogy ez utasításba volt adva, és tíz, vasárnap egyébként zárva lévő átkelőt is megnyitottak. De miért lenne erre szükség, ha eleve itt élő emberek szavaznak?

A behordott szavazókról az akkor éppen nem kormányhű Hír Tv stábja derítette ki, hogy a fideszes Tilki Attilát erősítették a szavazataikkal, és az egyik szavazószállító azt is mondta, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a barátja, és már megbeszéltek mindent az anyagiakról. A Kúria később meg is állapította a választási csalást, de úgy döntött, hogy a választást nem lehet megismételni.

2019 őszén Kispaládon a botrány addig dagadt, hogy útját állták a voksturistáknak, majd a Fidesz-KDNP jelöltje kiugróan magas részvétel mellett győzött. A felháborodott lakosok azt kiabálták, hogy ha megmotoznák a voksturistákat, egy cédulát találnának náluk arról, hova kell behúzni az ikszet.

Most már odáig fajult a dolog, hogy fel is vásároltak ukránok elhanyagolt ingatlanokat, hogy oda jelentsék be a kettős állampolgárokat. Többek szerint a fideszes szavazatszerzés nem menne ilyen jól a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nélkül, amin keresztül a magyar kormány az ukrajnai magyaroknak szánt állami pénzeket küldi.

Végül kiderül, hogy mi történt Szepessy Zsolt, Monok volt polgármestere és az Összefogás Párt elnökével, aki két éve ordenáré buzizással válaszolt Gulyásnak a kérdésre, hogy mikor fizeti vissza a kampányára felvett 100 milliókat.

Szepessy abba bukott bele, hogy kb. 600 ukránnak ígért magyar állampolgárságot pénzért cserébe. Egykori kollégái és emberei azt mondják, megfenyegették őket, hogy ne is merjenek elmenni Szepessy tárgyalásaira. Végül 5 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélték, élet- és bűntársa, Darcsi Natália pedig 2 év fogházat és 2 év közügyektől eltiltást kapott. A készítők úgy tudják, már a büntetésüket töltik.

Az ukrán voksturisták ügyében szinte csak néhány szerencsétlen, közmunkával megzsarolt, majd az ügyben kitálaló helyieket büntettek százezrekre, magasabb szinten nem történt elszámoltatás.