Nem vált be Matolcsy csodafegyvere az infláció ellen

gazdaság
szeptember 27., 14:32
comments 56

Lezártuk a kamatemelési ciklust - jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A ciklus tavaly júniusban indult, amikor az MNB 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte az alapkamatot, most pedig zárásként az infláció fékezése érdekében jelentősen, 125 bázisponttal. Ezzel az utolsó emeléssel az alapkamat 13 százalékon tetőzik. Ilyen magas legutóbb több mint 22 éve, 2000 januárjában volt.

A célját nem érte el. A kamatemelési ciklus Matolcsy korábbi közlése szerint elvileg addig tartott volna, amíg az infláció a jegybanki célsáv közelébe mérséklődik. "Ennek érdekében kezdtük meg a kamatemelési ciklust" - fogalmazott az MNB elnöke tavaly nyáron. Azóta pedig számos jegybanki sajtótájékoztatón elhangzott: a kamatemelési ciklus addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.

Az infláció pedig még a jegybank saját prognózisa szerint is tovább növekszik a közeljövőben. Idén még biztosan felfelé megy, és csak jövőre tetőzik, ahonnan csak nagyon lassan kezd majd csökkenni. "Nem megyünk tovább, mert nincs értelme egy két számjegyű alapkamatnál tovább menni felfelé" - magyarázta Matolcsy György. Ugyanakkor szerinte ez nem azt jelenti, hogy vége lenne az infláció elleni harcnak.

Többször is utalt arra, hogy a mostani gazdasági helyzet egyre jobban hasonlít az 1970-es évek stagflációjára. Ez egy elég rossz irány, amiből ráadásul nehéz visszafordulni. Fő jellemzője, hogy a tartós drágulás, a lakossági fogyasztás csökkenése, a munkanélküliség és a gazdasági visszaesés egyszerre van jelen.

A tankönyvi leírások szerint azért rossz ez a csillagállás, mert az egyik probléma orvoslása a másik súlyosbításához vezethet, vagyis ha például a jegybank kamatemeléssel megpróbálja leszorítani az inflációt, akkor az még nagyobb recessziót okoz, ellenben ha a kormány lakossági pénzosztással próbálná élénkíteni a gazdaságot, az az inflációt pörgeti fel még jobban. Matolcsy a jövőre nézve azt a tanácsot adta, hogy nem szabad megismételni a 70-es évek hibáit, vagyis "nem szabad eladósodva növekedni".

Nem csak kamatot emelt az MNB, hanem megemelte idei és jövő évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését is: 11-12,6 százalékról 13,5-14,5 százalékra emelte a 2022-es átlagos inflációra vonatkozó mutatót, 2023-ra pedig 6,8-9,2 százalékról 11,5-14 százalékra módosította az inflációs várakozását. A legutóbbi augusztusi KSH-adat szerint a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, és ebben a rezsinövelés még benne sem volt.

A magyar gazdaságpolitika ránézésre elég rossz állapotban van: a jegybank lezárta a csodafegyvernek hitt kamatemelési ciklust, Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban bejelentette, hogy 4,9 százalék helyett 6,1 százalék lesz az államháztartási hiány, a már elfogadott 2023-as költségvetést pedig újratervezik, mert az infláció sokkal magasabb lesz a vártnál és a recesszió sem kerülhető el.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt