"Lehet olyan forgatókönyv 2023-ban, hogy ha Magyarország nem kapja meg az uniós eurómilliárdokat, a vártnál nagyobb lesz a recesszió, gyengül a forint és leminősítik az országot, akkor IMF-hitelt kell felvenni" - mondta lapunknak Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint erre egyelőre kevés az esély, mert a legutóbbi hírek szerint november 19-ig adott időt Brüsszel a magyar kormánynak, hogy megússza az EU-s pénzek harmadának befagyasztását.

A hazai költségvetés állapotáról ugyanakkor nagyon rossz hírek érkeznek. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis egyrészt bejelentette, hogy a kormány ugyan 4,9 százalékos államháztartási hiányt tervezett erre az évre, de jelentős mennyiségű plusz gázt szereznek be az idén, ennek költsége növeli a hiányt, ami így az év végére 6,1 százalék lesz.

A kormány ráadásul újratervezi a már elfogadott 2023-as költségvetést, ezt egyrészt a már elhatározott vállalati energiatámogatások teszik szükségessé, illetve a tervezettnél jóval magasabb infláció (a kormány szerint 20 százalék fölött alakulhat az év végén, és csak jövő nyáron lehet érdemi csökkenés) és a recesszióba süllyedő gazdaság (Varga Mihály szerint 2023 első három negyedévében recesszióban lesz a gazdaság, és csak az utolsó negyedévben remélnek növekedést). "A már elfogadott költségvetési törvény 2023-ra 4 százalékos gazdasági növekedéssel és öt százalékos inflációval számolt. Ezzel szemben Varga most úgy fogalmazott, hogy 2023-ra növekedést tervezni nehéz feladat" - írta a Népszava. A Pénzügyminisztérium (PM) 2023-ra 1-2 százalékos GDP csökkenéssel számol.

Alternatív forgatókönyv

A parlament július 19-én fogadta el a 2023-as költségvetést 135 igen, 54 nem és egy tartózkodó szavazattal. A szavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a

• vártnál nagyobb infláció,
  
• orosz-ukrán háború következményei, energiaválság,
  
• világgazdaság lassulása,
  
• EU-val történő megállapodás elhúzódása
  

növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kockázatát, ezért a Tanács szerint indokolt lenne alternatív forgatókönyvekkel felkészülni.

Jól mutatja a költségvetés dermesztő állapotát, hogy a PM adatai szerint augusztusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 236,2 milliárd forint hiánnyal zárt, ami csaknem két és félszerese az egy évvel korábbi 97 milliárd forintos deficitnek. "Ezzel az első nyolc hónapban, azaz augusztus végéig felhalmozott hiány 2872,7 milliárd forintra duzzadt, elérte az egész évre jóváhagyott összeg 91,1 százalékát, és másfélszerese volt az egy évvel korábbi 1900,7 milliárd forintnak" - közölte a tárca.

Az infláció miatt ugyan a büdzsé bevételei 21,3 százalékkal nőttek, de a kiadások 24,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesítését. Főleg a lakástámogatások, valamint az uniós programok kiadásai, illetve a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek ugrottak meg drasztikusan.

Ilyen körülmények között pedig gond lehet az államadóssággal is. Emlékezetes, hogy augusztus közepén negatívra rontotta a magyar gazdaság kilátásait a Standard & Poor’s, mert szerintük nem fog összejönni a kormány hiánycélja, ezért lassan fog csak mérséklődni az államadósság. Pénteken pedig a Moody's is leminősítheti az országot.

A PM eredetileg úgy kalkulált, hogy a 4,9 százalékos idei GDP-arányos költségvetési hiány mellett az idei év végére 76,1 százalékra csökkenhet hazánk adósságrátája. Ez a 6,1 százalékra módosított hiány miatt már garantáltan nem fog bekövetkezni. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a második negyedévben 77,5 százalékra emelkedett a GDP-arányos bruttó adósság, konkrétan 44 206 milliárd forint. A 2010-es kormányváltáskor az államadósság 19 ezer milliárd forint volt, ami 2020-ra majdnem megduplázódott, 36 ezer milliárd forint fölé emelkedett.

Tehát eleve lett volna mit ledolgozni a második félévben a 76,1 százalékos cél érdekében, a most bejelentett 1,2 százalékos költségvetési hiány növekedés miatt viszont már annak is örülni lehet, ha nem inkább a 80 százalék felé indul el az államadósság.

Volt már rá példa

"Az utóbbi napokban egyre több helyről hallani – persze nem kormányzati, illetve kormánypárti körökből –, hogy amennyiben nem sikerül az Orbán-kormánynak megállapodnia az Európai Bizottsággal a magyar gazdaság mostani helyzetében túlzás nélkül életmentőnek tekinthető eurómilliárdokról, akkor aligha lehet más választása, mint a hiányzó megasummát a Nemzetközi Valutaalaptól szerezze be" - írta az mfor.hu szakportál. Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány éles kampányt indított az IMF ellen a 2010-es évek elején. Ugyanakkor például Szerbia épp a napokban fordult készenléti hitelkeretért a valutaalaphoz a nyugati befektetők elfordulása miatt.

Volt már arra példa, hogy a recesszió alatt megugrott az államadósság. "Hazánkban 2007 és 2010 között a drasztikus GDP-visszaesés hatására az addig az átlagosnál alacsonyabb (50-60 százalék körüli) adósságráta 2010-re 80 százalékra ugrott" - írta az Átlátszó. Amúgy pedig törvényszerű, hogy mindaddig, amíg hiánnyal fogadja el a parlament a költségvetést, automatikusan nő az adósság. Az állam ugyanis többet költ, mint amennyi bevétele van, ebből az következik, hogy hitelt kell felvennie. "A GDP-hez viszonyított adósságráta 80,2 százalék volt 2010-ben, fokozatos csökkenés után, 2020 év végére 80,1 százalékra emelkedett vissza a mutató" - írta a Szabad Európa. Vagyis a koronavírus miatti recesszió alatt szintén nagyot növekedett az államadósság.