Elfogadták a 2023-as költségvetést

július 19., kedd 9:04
2

Kedden elfogadták a jövő évre vonatkozó költségvetést a parlamentben, a zárószavazáson 135 igen, 54 nem és egy tartózkodó szavazatot kapott a törvényjavaslat. A költségvetésben a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.

A szavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke összefoglalta a tanács véleményét a benyújtott törvényről. Mint elmondta, az államadósság tervezett összege nem változik a benyújtott módosítók hatására, mivel a megnövekedett kiadásokat ellensúlyozzák a növekvő bevételek.

Kovács emiatt arra jutott, hogy zárószavazásra bocsátható a törvény, ugyanakkor kitért a költségvetési tervezés megkezdése óta felerősödött makrogazdasági kockázatokra, úgymint

  • vártnál nagyobb infláció
  • orosz-ukrán háború következményei, energiaválság
  • világgazdaság lassulása
  • EU-val történő megállapodás előrehúzódása

Ezek növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kockázatát, ezért a Tanács szerint indokolt alternatív forgatókönyvekkel felkészülni.

Egyre kevésbé látni át

A költségvetés tervezetének beadása elég komoly esemény egy ország politikai életében, ilyenkor kellene kiderülnie, hogy a kormány pontosan mit és hogyan tervez a következő egy évre, írtuk a költségvetés benyújtása után megjelent beharangozó cikkünkben, ahol arra is kitértünk, hogy közben évről évre nehezebb elemezni az Orbán-kormányok terveit, mert egyre átláthatatlanabb költségvetésekkel állnak elő, amiket aztán egyre szabadabban és kontroll nélkül írnak át később, ahogy csak a kedvük tartja.

Az idei évre ez különösen igaz, ugyanis Orbánék a minisztériumokat is teljesen átszervezték, így még annál is kevésbé lehet kiolvasni a dokumentumból, hogy hogyan alakulnak egyik évről a másikra az állam közpénzügyei, mint eddig lehetett, tettük még hozzá június elején. Azóta ráadásul egy sor kiigazítást is bejelentett a kormány, például a katázást gyakorlatilag ellehetetlenítő új törvénnyel, így máris jelentős változások mentek végbe az állami költségvetés tervezésében.

Emellett is egy sor módosítót adott már be a kormány a benyújtás óta, az új tervek szerint 30 milliárddal több jut a Rogán alá rendelt titkosszolgálatokra, valamint 26 milliárd forinttal többet költene a kormány a saját kommunikációjára és nagyjából 37 milliárddal többet sportra. A különadók kivetésénél a kormány amúgy azzal érvelt, hogy a legnagyobbat magán fogja spórolni az állam, de mint megírtuk korábban, ennek nagy része főleg papíron jelentett csak spórolást.

A számok

Az MTI összefoglalója szerint az államháztartás központi alrendszerének kiadása jövőre 33 ezer 426 milliárd forint, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forint lesz. A hiány eszerint 2352 milliárd forint lesz.

  • A kormány a jövő év végére a GDP 73,8 százalékára vinné le az államadósságot, ami az idei év végén várhatóan a bruttó hazai termék 76,1 százaléka lesz.
  • A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre.
  • A hazai működési költségvetésnek mind a bevétele, mind a kiadása 27 ezer 017 milliárd forint lesz, míg a hazai felhalmozási költségvetés kiadása 3000,5 milliárd, bevétele 1999,3 milliárd a kormány tervek szerint.
  • Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási oldalán 3 ezer 407 milliárd forinttal, míg bevételi oldalán 2 ezer 057 milliárd forinttal számol a kormány, a hiánycél itt 1350 milliárd forint.
  • Családtámogatásokra 2023-ban 3230 milliárd forint áll majd rendelkezésre, 453 milliárd forinttal több, mint idén. Ebből 370 milliárd forint jut a családokat érintő adó- és járulékkedvezmények fenntartására, a családi adózásra és a legalább négy gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó-mentességére, valamint az első házasok kedvezményére.
  • A 25 év alattiak szja-mentességére 155 milliárd forintot fordít a kormányzat, míg 490 milliárd forintot meghaladó összeg lesz az otthonteremtési program kerete. Tovább növekszik az ápolási és a gyermekek otthongondozási díja.
  • A nyugellátásokra jövőre közel 4900 milliárd forint jut. Megmarad a teljes havi tizenharmadik havi nyugdíj, a járadékok pedig az inflációnak megfelelően növekednek. Fennmarad a nyugdíjprémium is, amelyre 25 milliárd forint áll rendelkezésre a céltartalékban.
  • Védelmi kiadásokra 1375 milliárd forint áll rendelkezésre, a rendvédelmi kiadások pedig közel 1013 milliárd forintot tesznek majd ki.
  • Egészségügyre 2670 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ebből 2254 milliárd forint gyógyító-megelőző ellátásra. Oktatásra mintegy 2371 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.
  • A költségvetés a két uniós ciklus programjait tekintve összességében 3400 milliárd forint kifizetésével és több mint 2000 milliárd forint uniós bevétel beérkezésével számol. Magyarország pedig 604 milliárd forinttal járul hozzá az unió költségvetéséhez.
  • Az önkormányzatok működésének támogatására mintegy 976 milliárd forint szerepel a büdzsében, az ideinél 102 milliárd forinttal magasabb, az önkormányzati rendszer teljes gazdálkodási kerete pedig négyezer milliárd forint. Folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program is.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt