Egy betéti társaság tagja alkotmányjogi panaszt terjesztett be az Alkotmánybírósághoz (Ab) a nyáron módosított katatörvény kapcsán, az erről szóló dokumentumot a napi.hu szerkesztőségének jutatták el.

A betéti társaság tagja a beadványban tételesen felsorolja, hogy az egy nap alatt átnyomott katatörvény hogyan sérti a jogait és az Alaptörvényt, ezért arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse azt meg.

„A kataadózás megszüntetése ugyanis nem pusztán adózási rezsimváltást jelent, hanem alapvetően befolyásolja teljes gazdasági tevékenységünket, alapjogi sérelmet okozva ezzel számomra” - írja a panaszos a beadványban. „Az általam támadott rendelkezések, illetőleg maga a teljes törvény hatályba léptetésére mindössze másfél hónap leforgása alatt sor került. Ezen időszakon belül, az adóév kellős közepén kell alkalmazkodnom a megváltozott körülményekhez és meghozni olyan fajsúlyos döntéseket, mint a legkevésbé terhes adózási nem kiválasztása, az ezzel felmerülő anyagi és infrastrukturális, valamint működésbeli átalakítások megtervezését és kivitelezését.”

A beadvány szerinti alaptörvényt sértő elemek:

• a felkészülési idő elmaradása - annyira kirívóan rövid időt adtak a döntésre, hogy nyilvánvaló, a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni. (Ennek tilalmát egy 2019-es Ab-döntés is megerősítette.)
• az egyeztetés elmaradása - a törvény előkészítése során nemcsak a jogalkotási törvényben előírt egyetlen szabályt nem tartottak be, hanem a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló, a parlamentbe 2022. július 11-én 12 órakor beterjesztett törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalására vonatkozó kormányjavaslatot sem, amely semmilyen érdemi indoklást nem tartalmazott, ennek ellenére aznap 14 óra 39 perckor elfogadta a parlament többsége.
• visszaható hatály tilalmába ütközik - egy 1990-es Ab-határozat szerint az Alkotmánybíróság a kiszámíthatóság és az előreláthatóság követelményéből vezette le a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának alkotmányos elvét. Jelen esetben a jogszabály a már folyamatban lévő (le nem zárt) jogviszonyokra is alkalmazandó, mégpedig úgy, hogy az a jogszabály hatályba lépését megelőző időben bekövetkezett események (eljárási kötelezettségek és cselekmények, létrejött jogviszonyok) jogi megítélését változtatja meg.
• emberi méltósághoz való jog sérelme - az emberi méltóság védelme megköveteli azt is, hogy az állam tartózkodjon olyan intézkedések törvénybe foglalásától, amelyek alkalmazása - a jogszabályi környezetből felismerhetően - súlyosan veszélyezteti a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését - mondta ki 2009-ben az AB.

A panaszos azt is hozzáteszi, hogy a katatörvény a Emberi jogok európai egyezményével is ellentétes lehet. Ennek indoka az, hogy nincs legitim célja a törvényi beavatkozásnak, a törvényi rendelkezések nem érik el azt a szintet, ami a beavatkozás előfeltétele (quality of law), és nem felel meg a fair balance tesztnek sem, mivel aránytalan terhet ró az érintettekre, és jogszabályi elkövetési tárgyként kezeli őket.