Az orosz hadiflotta támogatóhajóit figyelték meg hétfőn és kedden a Balti-tengernek azon a részén, ahol rejtélyes körülmények között felrobbant az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték – jelentette a CNN két nyugati hírszerző forrására hivatkozva. Ilyen támogatóhajók segítik például a tengeralattjárók tevékenységét is. A CNN egyik forrása szerint a térségben amúgy orosz tengeralattjárókat is megfigyeltek a múlt héten.

A CNN forrásai szerint egyelőre nem világos, hogy a pont a vezetékek megrongálódásának idején pont a robbanások helyén tartózkodó hajóknak bármi közük lehetett-e a történtekhez, de az biztos, hogy ez is egy olyan tényező, amit a nyomozás során vizsgálni érdemes.

Az amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó három amerikai kormányzati illetékes szerint az Egyesült Államoknak még napokkal a történtek után sincs alapos magyarázata arra, hogyan történhettek a robbanások, amelyek egyidejűleg három helyen is szivárgást okozó sérüléseket okoztak az ilyen meghibásodásra amúgy éppenséggel nem hajlamos gázvezetékekben.

Az mindenesetre tény, hogy az orosz flotta rutinszerűen bukkan fel a térségben, már csak azt demonstrálandó is, hogy képes ellenőrzése alatt tartani a Balti-tengert is, hiába veszik azt körbe európai uniós és/vagy NATO-tagállamok. „Minden héten felbukkannak. Az oroszok az elmúlt években fokozták jelenlétüket a Balti-tengeren, igen gyakran tesztelve éberségünket mind a tengeren, mind a levegőben” – mondta a CNN-nek egy az összes többi megszólalóhoz hasonlóan a neve elhallgatását kérő illetékes.

A gázvezetékek üzemeltetője, a Nord Stream AG tájékoztatása szerint az Északi Áramlat 1-es vezetékben – ez a kettő közül az, amelyik már bő egy évtizede üzemel, bár gázt éppen most nem szállítottak rajta az oroszok – már a jövő hétre megszüntethetik a szivárgást – jelentette a Reuters. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy egyáltalán helyre lehet-e állítani a vezetékeket, jelentette a svéd köztévé a cég közleményére hivatkozva. Dmitrij Szmirnov, a vállalat szóvivője azt mondta, hogy a vizsgálatok hétfőn kezdődhetnek meg.

A Nord Stream AG 51 százalékban az orosz állami Gazprom tulajdonában áll, a kisebbségi tulajdonosai a német Wintershall Holding és az E.On, a holland Gasunie és a francia Engie.

A svéd köztévé arról is beszámolt, hogy a gázvezetékek rejtélyes felrobbanása után a svéd hatóságok megerősítették két atomerőművük, a Ringhals és a Dorsmark védelmét. „Svédország fenyegetettsége mind polgári, mind katonai értelemben kiszélesedett és elmélyült” – kommentálta a döntést a svéd nemzetbiztonság. A két atomerőműnél „fokozott figyelmet” rendeltek el, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy megerősítették a biztonsági őrséget, a felügyeleti szervek pedig fokozottabb éberséggel figyelik a folyamatokat a létesítményekben.

„Hogy pontosan hogyan működünk, azt nem árulhatjuk el” – nyilatkozta Josef Nylén, a Forsmark atomerőmű szóvivője, aki annyit azért hozzátett, hogy a történtek ellenére sem aggódnak, mert alapvetően jó a felkészültségük a rendkívüli helyzetekre, így minden a megszokott rendben mehet tovább. „Az emberek bejárnak a munkájukat végezni. Természetesek követjük a fejleményeket és elemezzük a helyzetet” – mondta.