Szijjártó Péter külügyminiszter péntek délután Brüsszelben azt mondta, hogy a magyar kormány számára elfogadhatatlan a legújabb, Oroszország elleni szankciós csomag tervezetének néhány eleme.

Mindez azt is jelenti, hogy a teljes csomagot a magyar kormány nem utasítja el, csak fel akarja puhítani.

A nyolcadik csomagot pénteken kezdték részleteiben tárgyalni a tagállamok, egyelőre nagyköveti szinten. A Bizottság által összeállított javaslatból a magyar kormány elsősorban azokat a részeket szedetné ki, amelyek a paksi bővítést érinthetik.

Óvná a paksi beszállítókat

Szijjártó azt mondta, hogy leginkább elfogadhatatlan részek a mérnöki, számítástechnikai és építőipari szolgáltatások eltiltása az orosz piactól. Ez ugyanis ellehetetlenítené, hogy a paksi bővítésen dolgozó nyugati alvállalkozók a Roszatomnak bedolgozzanak. Többek között német és francia alvállalkozói szerződések felmondatásától tartott a külügyminiszter.

Az olajársapkát rossznak tartja, de nem kizárt, hogy megszavazza

A nyolcadik szankciós csomag legjelentősebb eleme az orosz olajra kivetendő ársapka. Az ársapka elrendelésében a G7 csoport kormányai már megegyeztek, így az EU-ból Franciaország, Németország és Olaszország már készül a bevezetésére, és most arról van szó, hogy az EU is csatlakozna hozzájuk.

Az ársapka azt jelentené, hogy egy bizonyos árszint felett tilos lenne orosz olajjal kereskedni. Ha az oroszok nem adják a vevők által diktált, a világpiaci árnál valamivel olcsóbban az olajukat, akkor nem veszik meg tőlük.

Az EU-ba egy korábban elfogadott szankció alapján december közepétől már nem lehet orosz olajat behozni a tenger felől, ilyen értelmében azt is lehetne hinni, hogy végső soron mindegy európai szempontból, van-e ársapka, hiszen semmilyen áron sem lehet vásárolni belőle.

Valójában nagyon is sokat számít, hogy az EU csatlakozik-e a G7 ársapkájához, ugyanis nagyon sok európai cég közvetetten érintett maradhatna az oroszok olajkereskedelmében. Hajózási vállalatok, biztosítótársaságok, bankok, ügyvédi irodák és sok egyéb szolgáltató vesz részt ugyanis abban, hogy az EU-n kívüli országokba szállítanak kereskedők orosz olajat. Ha az EU csatlakozna az ársapkás előíráshoz, akkor ezek a cégek nem működhetnének közre olyan ügyletekben, amelyekben az orosz ára magasabb, mint azt az ársapka előírja. Ezeket az európai cégeket nem lenne egyszerű kiváltani, ezért olyan piacokra is rá lehetne kényszeríteni az ársapka alkalmazását, amelyek egyébként nem csatlakoztak a szankciókhoz.

A Financial Times pénteki számában arról ír, hogy az olajársapka elfogadása annyira fontos sok EU-s kormánynak, hogy készek megzsarolni Orbán Viktort, ha nem adja rá áldását. Egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú európai diplomata azt mondta a lapnak, hogy ha Orbán vétózna, akkor a többiek nagyon magas vámot vetnének ki az orosz vezetékes olajra.

Mivel a decemberben életbe lépő EU-s olajvásárlási tilalom a vezetékes olajra nem vonatkozik, ezért Magyarország (Szlovákiával és Csehországgal együtt) 2023-ban is vehet majd orosz olajat. Viszont ha magas vámot vetnek ki rá, akkor ez már nem éri majd meg. A fenyegetés lényege, hogy míg a szankciók elrendelésekor minden tagállamnak vétójoga van, addig a vám kereskedelmi ügynek számít, és elfogadásához elég a tagállamok minősített többsége.

Szijjártó erre azt mondta, hogy semmilyen nyomást és zsarolást sem fogad el a magyar kormány, ugyanakkor nem zárta ki, hogy az ársapkás javaslatot végül elfogadja a magyar kormány. Annak ellenére sem zárta ezt ki, hogy közben kijelentette, hogy szerinte rossz ötlet a bevezetése, és túl sok kockázata van.

A magyar álláspontot az olajársapka ügyében Szijjártó szerint az fogja eldönteni, hogy Magyarország megfelelő garanciát kap-e arra, hogy a tenger felől akkor is vehessen szabadon orosz olajat Magyarország, ha a Barátság vezetékkel valami történne. (Például felrobbanna, mint az Északi Áramlat.)