„Orbán Viktorra sok uniós országban úgy tekintenek, mint akinek a nézetei nem számítanak az európai politikai életben általános és bevett álláspontok közé” – ezt Mikulas Bek, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország Európa-ügyi minisztere mondta az RTL-nek, hozzátéve, hogy „a magyar miniszterelnök megosztó politikusnak számít”.

Elmondta, számára „elég világos, hogy a Magyarország és a többi uniós tagállam közötti feszültség évek óta egyre nő”, és „most ősszel eljött az ideje annak, hogy egy fontos döntés megszülessen, főként magyar részről”.

„Még mindig van visszaút, még van lehetőség arra, hogy Magyarország visszatáncoljon a szakadék széléről, és megoldódjanak az uniós forrásokkal és a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos kérdések” – mondta Bek, aki szerint „a magyar kormány sok mindenre hajlandó azért, hogy teljesítsék az Európai Bizottság elvárásait”.

Szerinte van még idő a jogszabályok módosítására és arra is, hogy az elfogadott intézkedéseket értékeljék, „másrészről viszont elég világos, hogy a most tárgyalt problémák jelentős része nem oldódik meg”, mert „Magyarország rengetegszer vétózott, vagy fenyegetőzött vele. Nemcsak a szankciókkal kapcsolatban, hanem nemzetközi egyezményekkel és adóügyekkel összefüggésben is”.

Úgy fogalmazott, hogy „nem túl optimista”, de úgy látja, „vannak arra utaló jelek, hogy érdemi előrelépés történik” és „megoldódjanak az uniós források felhasználásával kapcsolatos problémák, de ehhez a magyar kormánynak kell „erőfeszítéseket” tennie.

Beszélt arról is, hogy szerinte teljesen normális, ha egy tagállam ellenzi az Európai Bizottság valamelyik javaslatát, de „meglehetősen magas azoknak az ügyeknek a száma, amikkel kapcsolatban a magyar kormány elutasító álláspontot vett fel, és ez kezdi zavarni a többi tagállamot”. Szerinte „a magyar kollégák néha olyan retorikát használnak, ami elég provokatív”, de ennek ellenére „néhány esetben végül sikerült megállapodásra” jutni.

Szerinte akkor „eszkalálódhat a helyzet egy olyan pontig, ahonnan nincs visszatérés”, ha az uniós forrásokról nem sikerül megegyezni, és „fennáll a veszélye, hogyha nem tudunk megállapodásra jutni, az nagyon negatív pályára állíthatja a dolgokat”. Úgy gondolja, hogy „teljesen egyértelműen a magyar kormánynak” van nagyobb felelőssége abban, hogy ez a helyzet előállt, mert „az uniós országok vagy az Európai Bizottság részéről semmiféle rosszakarat nincs”.

„Magyarországon valódi problémák vannak az uniós források felhasználásával, és az Orbán-kormány bizonyos intézkedéseivel. Szóval valódi döntési helyzetben a magyar fél van.”