A héten újra Sz. Bíró Zoltán volt a Friderikusz Podcast vendége, akit arról is kérdeztek, hogy „miért beszél Orbán és a pártja Putyin szájíze szerint”.

A történész azt mondta, hogy sokáig nagyon jóhiszemű volt, és azt gondolta, Orbán azt gondolta, ha szorosabb a kapcsolata az orosz elnökkel, akkor mellette ő maga is nagyobbnak, tekintélyesebbnek fog tűnni, de ami bucsai tömeggyilkosságok, háborús bűncselekmények után történt, az komoly kérdéseket vet fel.

Sz. Bíró szerint Joe Biden amerikai elnök Bucsa után teljes joggal nevezi háborús bűnösnek Putyint. A történész fontos különbséget lát a két hadviselő ország viselkedésében: amikor az ukrán elnök környezete értesült azokról a videókról, amiken sebesült orosz katonákat végeztek ki, az volt a reakció, hogy kivizsgálják, és következményei lesznek. Ezzel szemben az oroszok a bucsai eseményeket az első pillanattól kezdve elutasították, és azt mondták, az ukránok ölték meg a saját lakosságukat.

Bucsa után Sz. Bírónak az az erős benyomása, „hogy elvesztette alanyiságát, szubjektivitását Orbán az orosz viszonylatban”, tehát „valamilyen oknál fogva nem tud úgy viselkedni, mint ahogy szerintem a magyar közérdek megkövetelné”, és ezalatt nem azt kell érteni, hogy mi kapunk gázt, mert sok ország meg tudja oldani ezt a problémát úgy, hogy Oroszországgal nem kell különleges kapcsolatot fenntartania.

Arra a kérdésre, hogy lehet, hogy zsarolják Orbánt, azt mondta, „így van”, szerinte a kormányfő valamilyen módon elvesztette a képességét, hogy autonóm módon viselkedjen Putyinnal és az orosz vezetéssel, nem szabad ember Oroszország viszonylatában. Hogy miért nem szabad Orbán, azt Sz. Bíró nem tudja megmondani, de a szabadságának elvesztése szerinte világosan látszik.

Sz. Bíró szerint Orbán azt szokta emlegetni, hogy neki megígérték a szankciós politika kezdetén, hogy ezzel befolyásolni tudják Putyin politikáját. A történész kötve hiszi, hogy ilyesmi elhangzott, hiszen a szankcióknak komoly szakirodalmuk van, közvetlen hatásuk az ellenséges politikai rendszerre nincsen, de mégis erkölcsi és politikai okokból meg kell lépni, jelezve, hogy nem lehet megtenni bármit.

Az orosz gazdaság egyébként a trendek alapján a következő pár évben az 1990-es évek végének szintjére (Putyin elnöksége előtti szintig) fog visszasüllyedni – mondja Sz. Bíró. Szerinte az, hogy a Gazprom haladékot adott Magyarországnak a fizetésben, azt is jelentheti, hogy az oroszok jelzik Orbánnak, hogy megéri folytatnia a különutas politikáját.

Ezzel kapcsolatban idézte fel, hogy azokban a napokban, amikor Orbánék elérték, hogy Kirill pátriárkát vegyék ki az egyik szankciós csomagból, az ukrán pravoszláv egyház Kirillhez addig hű része bejelentette, hogy a pártiárka háborús uszításai miatt szakítanak az orosz egyházzal.

Orbán békepárti retorikájáról Sz. Bíró azt mondta: „Sosem halljuk, hogy a béke feltételének azt fogalmaznák meg, hogy Putyin hagyjon fel a háborúval és vonja ki a csapatokat, hát ennél egyszerűbb megoldása a békének aligha képzelhető el, miután a felelősség is az övé.”

„Szégyellheti magát a kormány, amelyik úgy gondolkodik, hogy bizonyos gazdasági szempontok, vagy az, hogy néhány fokkal esetleg itt-ott hidegebb lesz, szóval ez a szatócsszempont, ez képes minden mást felülírni. Vannak helyzetek, amikor az erkölcsi és a nagy stratégiai döntések felül kell, hogy írják a gazdasági szempontokat. És ez a háborús helyzet mind nagy stratégiai szempontból, mint erkölcsi szempontból szerintem egyértelműen kijelöli a helyünket, és ez a hely az ukránok sokoldalú támogatása mindaddig, amíg győzelemmel nem fejezik be ezt a háborút. Itt szerintem nincs kompromisszumnak helye.”

Arra sincs garancia, hogy ha Oroszország nyerne, nem vágna bele további területszerzésekbe – mondja Sz. Bíró Zoltán, aki szerint nem tudni, mi jöhetne Oroszországban Putyin után, akár nála is radikálisabb utód is követheti.

Orbán Viktor az orosz-ukrán háború speciálisan magyar értelmezésének kedvéért az 1956-os forradalom emlékét is átalakítja, a Magyar Jeti legújabb adása erről szól: