„Szergej Szurovikin tábornok, az ukrajnai orosz haderő új főparancsnoka arra kapott mandátumot, hogy a teljes frontvonalon érvényesítse a stratégiai védelem elvét, fenntartva a lehetőséget, hogy a haderő elterelő csapásokat és lokális taktikai támadó műveleteket hajtson végre pozíciói optimalizálása érdekében. Oroszország a megszállt területeken szilárd védelmi vonalakat készül kiépíteni, amelyek megakadályozhatják az ukrán fegyveres erők mélységi előretörését és a határok visszarendezését. Feladata a tél beálltáig berekeszteni az intenzív hadműveleteket, befagyasztva a konfliktust, megőrizve az Orosz Föderáció területi nyereségeit. Ennél többre az orosz haderő jelenleg nem képes, így semmifajta további támadó műveletekről nincs szó.”

Mindezt Vlagyimir Frolov geopolitikai elemző írja elemzésében, amely a megszüntetett moszkvai Carnegie Központ honlapjának „utódhonlapján” jelent meg a napokban. A szakértő az aktuális helyzet elemzésén és a rövid távú kilátások felvázolásán túl a békekötés esélyeire is kitér. Utóbbi kapcsán meglepő megállapításokat tesz, amelyek realitása pillanatnyilag kétségesnek tűnik ugyan, ám hogy érdekesek a felvázolt forgatókönyvek, az tagadhatatlan.

Szurovikin mandátuma

Frolov szerint Oroszországnak hosszabb szünetre van szüksége a fronton, hogy újjászervezhesse harcképes szárazföldi haderejét, amely az elmúlt hónapokban lényegében lenullázódott. A részlegesnek nevezett mobilizációnak is az a szerepe, hogy tartani tudják a több mint ezer kilométer hosszú frontvonalat. A tartalékosok hiányos felkészítése és botrányos ellátottsága lehetetlenné teszi, hogy a belőlük összeállított egységekkel támadó műveleteket hajtsanak végre. Nem segíti az oroszokat az sem, hogy a korszerű fegyverzet terén is egyre jelentősebb a hátrányuk az ukránokkal szemben. Ezzel szemben a szakértő úgy látja, a megszállt területek védelmére – mélyebben a frontvonalak mögött – a tartalékosok is használhatók, akkor is, ha mindössze ötven-hatvanéves Kalasnyikovokkal látják el őket.