Egyházi iskolák tanárai szerveztek demonstrációt a Deák Ferenc térre: „tanárballagást” tartottak, ahol az egyházi fenntartású iskolák és óvodák „pályaelhagyó és – egyelőre – pályán maradó pedagógusait” búcsúztatták a szülők, öregdiákok és támogatók.

A menet öt órakor indult, a ballagók a Szent István Bazilika elé vonultak, ahol rövid beszédek hangzottak el.

Ez az első olyan nagyobb megmozdulás, amelyet kifejezetten egyházi iskolák pedagógusai kezdeményeztek. Lakatos Máté, az egyik szervező a VálaszOnline-nak azt mondta, majdnem minden kollégája egyetért az eddigi megmozdulások tartalmával, de többeknek „stílusproblémája vagy politikai fenntartása” volt, ezért szerveznek külön, csendesebb akciót.

Tájékoztatásuk szerint közel harminc vidéki és budapesti intézmény pedagógusai vesznek részt a tiltakozásban.

A szervezők öt pontban foglalták össze követeléseiket:

• új nemzeti oktatási stratégiát,
• gyerekbarát oktatást,
• autonómiát,
• vonzó pedagógus-életpályát, értékálló és igazságos bért és
  
• megbecsülést szeretnének.

Lakatos Máté a tüntetés elején azt kérte, semmifele mozgalom, párt, szakszervezet logója ne jelenjen meg. A résztvevők tartották magukat a címben meghirdetett ballagási tematikához: a szülők ás a diákok sorfalat álltak a tanároknak, akiknek a vállán ballagós tarisznya lógott.

A főszervező szerint közel 30 intézmény legalább 250 tanára ballag. Ahogy felállt a támogatói sorfal az Erzsébet tér és a Deák téri Fröccsterasz között, egy rezesbanda szomorú zenéjére indultak el a tanárok a Bazilika felé.

A Bazilika előtt felállított színpadon Tóth Noémi Dalma, pályakezdő történelem-francia szakos tanár a külföldön takarító és kertészkedő egykori tanáráról beszélt. Szerinte egy pedagógus, mindig többet tesz az oktatásnál: nevel, tanácsot ad. Azt mondta, azért jelentkezett tanárnak, mert gyerekekkel akart foglalkozni, figyelni az életükre. Úgy érezte, erre jelölte ki az úristen. „Pszichológusa keveseknek van, de tanára mindenkinek van” - mondta. Azt mondta, több energiája lenne a gyerekekre, ha nem kellene három helyen dolgoznia a tisztességes fizetésért. De „istennek hála” még bírja energiával.

Miután egy négygyerekes édesanya meghatódva beszélt gyerekei pedagógusairól, Posta István főszervező 30 másodperc csendet kért a Márti néniknek és Balázs bácsiknak.

Mikesy András azzal kezdte a beszédét, hogy néha bánja, hogy tanárnak ment. Az is bántja, amikor a fiatalabb kollégái felállnak vagy a barátainak kell kisegítenie. Ahogy az is, ahogy a diákjai lúzerségnek tartják a tanári pályát. „Úgy szeretném, ha a jövő Magyarországát nem vasbetonba öntenék, hanem gyermekeink fejébe és szívébe” - mondta. Úgy hiszi, hogy ahhoz, hogy a terembe néha nyugodtan be tudjanak menni egyedül, néha ki kell jönniük közösen.

Posta István ezután felsorolta az öt követelést:

• Új nemzeti oktatási stratégiát kértek, aminek a megalkotásába vonják be az oktatási háttérintézményeket, a szakmai szervezeteket. A Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek és az érettségi követelmények felülvizsgálatát kérik.
• Gyerekbarát oktatást: Kérik, hogy a tananyag a gyerekek valódi igényeinek feleljen meg, csökkenjen a tanárok óraszáma, a tanároknak ne kelljen másodállást vállalniuk.
• Autonómiát: A tanárok szabadon alakíthassák a tananyagokat, aminek feltétele a szabad tankönyvválasztás és a tankönyvek széles választéka.
• Vonzó pedagógusi életpályát: Értékálló és igazságos bért kérnek. A pedagógusbérek hosszútávon tegyék lehetővé egy család eltartását és az értelmiségi életpályát. A fizetés igazodjon a munkaterhekhez, legyenek kifizetve a helyettesítések és minden tanórán kívüli tevékenység.
• Megbecsülést a tanároknak: Szolidaritást várnak a véleményükkel kiálló pedagógusokkal. Induljanak érdemi tárgyalások a pedagógusok szervezeteivel. Felelős oktatási minisztériumot akarnak.

A tüntetés végén elmondták a Miatyánkot és elénekelték a Himnuszt.