Ez tényleg látszik még a Holdról is: 21,1 százalék az infláció

gazdaság
2022 november 9., 8:11
comments 30

Nem lesz egyszerű dolga az Orbán-kormánynak, ha teljesíteni szeretné a miniszterelnök éppen aktuális inflációs célkitűzését:

2023 év végére mindenképpen el kell érnünk, hogy Magyarországon az infláció egyszámjegyű legyen. Ez egy kormányzati inflációs célkitűzés, és azért dolgozunk minden héten, hogy haladjunk ebbe az irányba

- mondta a kormányfő október 28-án a Kossuth Rádióban.

A KSH által publikált októberi inflációs adat ugyanis nagyon csúnya lett: 21,1 százalék. A hazai infláció így nemcsak régiós szinten, hanem európai összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozik.

Ez nem akkora ugrás, mint szeptemberben, amikor főleg a kormányzati rezsinövelés miatt 15,6 százalékról 20,1 százalékra gyorsult a pénzromlás, de még mindig azt mutatja, hogy az infláció nem tetőzött, és egyelőre nehéz is megmondani, hogy mikor, hol és mitől fog csillapodni a drágulás.

Tehát októberben 21,1 százalékos lett az infláció, ami önmagában is dermesztő, de ezen belül az élelmiszerek ára kerek 40 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2 százalékkal nőttek.

Igaza lett Virág Barnabásnak, az MNB alelnökének, aki október végén arról beszélt, hogy a tojás esetében komoly áremelkedés zajlott. Minden élelmiszer drágább lett, de leginkább

  • a tojás (87,9%)
  • a margarin (58%),
  • a kenyér (81,4%)
  • a sajt (74,7%),
  • a vaj és vajkrém (71,6%)
  • a tejtermékek (75,4%)
  • a száraztészta (58,6%),
  • a burgonya (45,6%)
  • és a péksütemények (54,7%)

ára emelkedett. A háztartási energia 64 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt.

photo_camera Rétvári Bence és a választópolgárok Vácon Fotó: Rétvári Bence/Facebook

A tojás esetében lapunk is megírta, hogy a drágulást a közel nyolc hónapig tartó rendkívüli aszály és az energiaárak emelkedése magyarázza, a biztonságos ellátás érdekében áremelésre volt szükség. A kenyér árát pedig alapvetően az befolyásolja, hogy a búza és a liszt ára is jelentősen növekedett.

Először a margarin ára drágult éves alapon legalább 60 százalékkal, a KSH számai szerint már júliusban 65,8 százalékos áremelkedést mutattak, de akkor még a többi termék 60 százalék alatt maradt. Az augusztusi kimutatásban csatlakozott a margarin mellé a sajt és a kenyér, szeptemberre a száraztészta és a tejtermékek is 60 százalék felett drágultak éves alapon. Októberben pedig a tojás és a vaj is megugrotta ezt az álomhatárt.

Van mire sapkát húzni

Bőven válogathat tehát a kormány, hogy melyik termékre tegyen még ársapkát. Október végén Orbán Viktor ugyanis kilátásba helyezte, hogy bővül a hatósági áras termékek köre. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint olyan termékekkel bővül a lista, amiknek a drágulása 40 százalék feletti, és itthon is előállíthatók.

Más kérdés, hogy a hatósági ár szemmel láthatóan nem alkalmas az infláció megfékezésére. "A csirkefarhát és öt társa valóban nem tud drágulni, de a többiek nyakló nélkül, miután az élelmiszerláncok ezek árának emelésével kompenzálják az ársapkás árucikkeken elszenvedett veszteségeiket, amelyek abból fakadnak, hogy kénytelenek a beszerzési árnál jóval olcsóbban értékesíteni a hat kiemelt terméket" - írta az mfor.hu gazdasági szakportál. Ennek ellenére a kormány inkább a hatósági áras termékek körét készül bővíteni, és képtelen rászánni magát az ekkora infláció esetén logikus és indokolt közgazdasági lépésre, az áfa világszinten is kiugróan magas csökkentésére.

Piacgazdaságban elvileg a vásárlóerő szabhat határt a drágulásnak. Egyelőre azonban a legrosszabb forgatókönyv szerint alakulnak a dolgok: tartósan magas az infláció, miközben a lakossági kiskereskedelmi fogyasztás visszaesik. Vagyis annak ellenére is emelik az árakat, hogy sokan már nem tudják megvenni a terméket, vagy kevesebbet vásárolnak belőle. A KSH adatai szerint az emberek 133 milliárd forinttal többet hagytak a pénztárnál szeptemberben, mint egy évvel ezelőtt, ellenben a megvásárolt élelmiszer mennyisége 2,8 százalékkal csökkent.

A kormány tehát a hatósági árban látja a megoldást, míg az MNB most éppen az olcsóbb gáztól reméli az infláció csillapodását (korábban sokáig a kamatemeléstől várta). Virág Barnabás MNB-alelnök szerint a gázárakban nagyon komoly korrekció következett be, aminek a következő hónapokban az inflációs adatokban is látszódnia kell.

Kicsit még rossz lesz, de aztán jobb

Az aktuális jegybanki prognózis szerint az év végéig még biztosan nő az infláció, de

a hazai konjunktúra lassulása, a rövid távon csökkenő munkaerőpiaci feszesség, az elmúlt negyedévekben végrehajtott jegybanki lépések és a magas bázisok 2023-tól egyaránt hozzájárulnak a gyorsuló
dezinflációhoz. Az infláció várakozásunk szerint 2024 első felében tér
vissza a jegybanki toleranciasávba

- szerepel az MNB jelentésében.

Vagyis recesszió és munkanélküliség lesz, de a 2022-es inflációs adatok olyan rosszak, hogy azokhoz viszonyítva statisztikailag már nem tud olyan brutális lenni a drágulás jövőre. A jegybanki toleranciasáv pedig 2-4 százalékos inflációt jelent, amelynek elérése mindig egy kicsit kitolódik: 2023 második feléről már 2024 első felére.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt