A rezsinövelés miatt igazából csak az volt a kérdés, hogy az augusztusi 15,6 százalékos infláció után már szeptemberben meglesz-e a 20 százalékos drágulás, vagy várni kell ehhez az októberi adatokra. Nos, meglett: a KSH számai szerint szeptemberben 20,1 százalékos lett az infláció, ami önmagában is egészen elképesztő, de az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 4,1 százalékkal nőttek.

"A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-től hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett" - írta a KSH.

A brutális emelkedés hátterében az elemzők szerint számos tényező állhat, de a legfontosabbak:

• az elszabaduló energiaárak,
• a gyenge forint,
• a kormányzati rezsinövelés,
• a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése,
• az aszály miatt a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése,
• megdrágult telefon- és internetszolgáltatás.

A Magyar Nemzeti Bank már augusztusban úgy kalkulált, hogy szeptemberben lesz egy nagy ugrás: 20 százalék közelébe emelkedik az infláció, ami elsősorban a rezsiemelés miatt következik be (2,5–3 százalékos hatással számoltak.)

Az élelmiszerek ára tehát tavaly szeptemberhez viszonyítva 35,2 százalékkal emelkedett, de ezen belül például

• a margarin (61,2%),
• a kenyér (76,2%)
• a sajt (68%),
• tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3%)
  
• a száraztészta (60,2%),
• és a tojás (53,7%)

drágult.

Először a margarin ára drágult éves alapon legalább 60 százalékkal, a KSH számai szerint már júliusban 65,8 százalékos áremelkedést mutattak, de akkor még a többi termék 60 százalék alatt maradt. Az augusztusi kimutatásban viszont már csatlakozott a margarin mellé a sajt és a kenyér, de szeptemberben már a száraztészta és a tejtermékek is 60 százalék felett drágultak éves alapon, így jelenleg a kenyér-sajt-tejtermékek húzzák leginkább az inflációt.

Az infláció viszont még nem tetőzött, és egyelőre nehéz is megmondani, hogy mikor, hol és mitől fog csillapodni a drágulás. "Ha szerencsénk van, akkor azért a szeptemberihez hasonló ugrást már nem fogunk látni a következő hónapokban, rövid ideig még lassan kúszhat talán feljebb az éves ráta, de 20 százalék felett kicsivel vélhetően tetőzni fog az elemzők szerint" - írta a Portfolio. Elemzői kalkulációk szerint januártól aztán elvileg a bázishatás is jelentősen csökkenti majd az éves áremelkedési ütemet, hiszen idén januárban gyorsult fel igazán az átárazódás. A nagy léptékű drágítások miatt a viszonyítási alap már egy magasabb árszintet jelent, ezért az éves változást kifejező inflációs mutatót ez a statisztikai hatás mérsékelheti majd.

Ez persze egyáltalán nem biztos, hogy így lesz.

• Egyrészt, mert az MNB lezárta a kamatemelési ciklust szeptember végén, amivel 16 hónapig próbálta leszorítani az inflációt,
• másrészt a forint szeptember óta még gyengébb lett, ami az importtermékek árában mutatkozhat meg,
• harmadrészt épp az infláció okozta megélhetési válságot kompenzálandó a kormány pénzosztással, az alultervezett infláció miatt bejelentett újabb nyugdíjemeléssel élénkíti a fogyasztást, vagyis még jobban felpörgeti az inflációt,
• valamint a cégek jelentős része béremelést adott a dolgozóinak, ami az ár-bér spirálnak ad egy újabb lökést, vagyis az árszínvonal és a bérek emelkedése egymást erősítve okoz a kelleténél nagyobb inflációt. A cégek a növekvő bérköltség miatt ugyanis emelik az áraikat, hogy elegendő bevételük legyen.

Kicsivel jobban mutatja a valós inflációs helyzetet a 20,7 százalékos maginfláció. A maginfláció az árszínvonal-változás egyik legfontosabb mutatószáma, elsődleges célja, hogy kiszűrje az olyan egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű árhatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás. Tehát ez kiszűri a mindenféle hatósági áras trükközést, amiben az Orbán-kormány már egy ideje nagyon erős. Ez augusztusban 19 százalék volt. A hatósági áras élelmiszerek egyelőre december 31-ig maradnak, tehát legalább az év végéig fenntartja az eddigi ársapkákat a kormány az üzemanyagon és az alapvető élelmiszereken, és ha az ígéreteknek megfelelően csak akkor törlik el a hatósági árat, ha az infláció már stabilizálódik, akkor még nagyon sokáig velünk marad az árstop.

A dübörgő infláció hatása pedig már a fogyasztáson is látszik: a KSH augusztusi kiskereskedelmi adatai szerint az élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,4 százalékkal esett vissza. Ez pedig már egymás után a harmadik hónap volt, amikor a fogyasztás nem tudott lépést tartani az inflációval, tehát rosszabbul élünk.

Bizalmi válság

Csaba László professzor az mfor.hu-nak azt mondta, előre látni lehetett, hogy az extrém laza gazdaságpolitika miatt előbb-utóbb nagyon magas lesz infláció, megbomlik a fiskális egyensúly. A kormány gazdaságélénkítő intézkedései gazdasági értelemben károsak voltak, csak rövidtávú politikai célokat szolgáltak, azt mondani pedig, hogy nem lesz további kamatemelés, nagy hiba volt. Azt külön is kiemelte, hogy az infláció nem háborús infláció, a visszaesés nem háborús visszaesés. "Ha azt sugalljuk, hogy a piaci forráshoz fordulunk az Unióval való megegyezés helyett, és a lényeghez nem akarunk hozzányúlni, úgy továbbra sem lesz hitele a magyar gazdaságpolitikának, csak növeljük a bizalmi válságot" - fogalmazott az akadémikus az mfor.hu-nak.