Egyértelműen megvalósult a legrosszabb forgatókönyv: tartósan magas az infláció, miközben a lakossági kiskereskedelmi fogyasztás visszaesik a KSH adatai szerint.

Augusztusban 15,6 százalékos lett az infláció (az élelmiszerek ára tavalyhoz viszonyítva 30,9 százalékkal emelkedett), az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene pedig 2,4 százalékkal csökkent. Ez már egymás után a harmadik hónap, amikor a fogyasztás nem tud lépést tartani az inflációval, tehát rosszabbul élünk.

Vagyis öles léptekkel halad a magyar gazdaság a stagfláció irányába. Ennek fő jellemzője, hogy a tartós drágulás, a lakossági fogyasztás csökkenése és a gazdasági visszaesés egyszerre van jelen. Ebből két elem megvalósult, a GDP visszaeséséről még nem jöttek ki a számok, de Varga Mihály pénzügyminiszter legutóbb már azzal számolt, hogy 2023 első három negyedévében recesszióban lesz a gazdaság, emiatt új költségvetés kell.

A számok azt mutatják, hogy az infláció miatt elképesztő összegeket hagynak az emberek a boltokban, de összességében kevesebb dolgot vásárolnak.

690 milliárd forint – összesen ennyi volt augusztusban az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma.

Ez a tavaly karácsonyi költést is bőven übereli (ami 674 milliárd forint volt), pedig abban az időszakban mindig tetőzik a kiadás. A tavaly augusztusi pedig a kanyarban sincs, akkor 562 milliárd forint maradt a boltokban. Tehát az emberek mintegy 130 milliárd forinttal többet hagytak a pénztárnál, ellenben a megvásárolt élelmiszer mennyisége 2,4 százalékkal csökkent.

A fogyasztók egyre árérzékenyebbek, az infláció folyamatosan nő, ezért az alacsonyabb árú termékeket keresik - mondta a Portfolio-nak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a következő hónapokban lassulni fog a kiskereskedelem növekedése, az év végére pedig teljesen elfogyhat a lendület.

Az üzemanyagforgalom nélkül számolva már második hónapja látható szerény mértékű visszaesés a kiskereskedelemben. És már mintha benzinből, dízelből is kevesebb fogyna. Bár tavaly augusztushoz képest 18,4 százalékkal emelkedett az értékesítés, a 480-as ársapka november 15-től hatályos, így nem csoda, hogy éves alapon még jelentősnek tűnik a többletfogyasztás. A 18,4 százalékos plusz is korábban sokkal több volt, például májusban 37 százalék, de ha a bevételt nézzük, akkor is látszik egy trendforduló: júliusban 280 milliárd forint, augusztusban 273 milliárd forint volt a forgalom, pedig mindig a nyár utolsó hónapjában szokott tetőzni a sok utazás miatt.

A kormány május végén előbb a külföldieket zárta ki a 480 forintos benzinből, augusztustól pedig már csak a magánszemélyek által üzemeltetett autók jogosultak 480 forintos hatósági áron tankolni. "Az év első felében tapasztalt többletfogyasztás csillapodott" - erősítette meg lapunknak Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. A forgalmi adatokból látszik, hogy a kiskutak nem tudtak versenyre kelni a nagykutakkal.