Szerdától emelkedik a benzin és a gázolaj piaci ára is, a holtankoljak.hu adatai szerint előbbi bruttó 7 forinttal literenként, a gázolaj ára pedig bruttó 9 forinttal. Így akik nem magánszemély tulajdonában lévő járműbe tankolnak, nem földművesek és nem is taxisosok, azok az alábbi piaci átlagárakat fizethetik a hét közepétől:

• 95-ös benzin: 699,9 Ft/liter
• Gázolaj: 746,9 Ft/liter.

Egyre szűkül tehát az a kör, amelyik még élvezheti a 480 forintos, hatósági áras üzemanyagot (a legtöbb kútnál csak 50 literig), például a kormány legutóbbi döntése alapján mintegy 800 ezer cégautó került ki az ársapka alól. Az utolsók között azonban ott találjuk a taxisokat, minthogy ők az egyetlenek a 450 ezer fős katás körből, akik továbbra is számlázhatnak cégeknek, és nemcsak magánszemélyek lehetnek a vevőik.

„Sokan és sokféle módon keresnek magyarázatot arra, hogy a taxisok miért kedvezményezettjei az utóbbi napok kormányzati bejelentéseinek. A találgatások helyett inkább racionálisabb okai vannak a döntéseknek. A személyszállítási törvény értelmében fuvarvállalási kötelezettsége van a taxisnak, ha az utas amúgy megfelel az egyéb utazási feltételeknek. Ennek értelmében a szolgáltatás befejezése után, a számlakibocsátás pillanatában már nehéz azokat a feltételeket utólag tisztázni, hogy cégnek vagy magánszemélynek kell a számlát kiállítani” - mondta lapunknak Metál Zoltán, az Országos Taxiszövetség elnöke a katázással kapcsolatban.

Szerinte az üzemanyagok drasztikusabb árváltozása befolyásolná a tarifaképzést. Vagyis ha a taxisokra nem vonatkozna a további hatósági ársapka, akkor előbb-utóbb a tarifa emelésére lenne igénye a vállalkozásoknak.

„Mivel sokan saját gépjármű hiányában kénytelenek a taxiszolgáltatást igénybe venni, ezért számukra komoly terhet jelentene a tarifa ismételt emelése. Véleményem szerint a kormány rezsicsökkentési intézkedései a lakosság érdekeit szolgálják”

- fogalmazott Metál Zoltán.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szombati Kormányinfón azzal indokolta a kivételezést, hogy a taxisok esetében az üzemanyag elengedhetetlen a munkavégzéshez, és ha ezeket is piaci áron kellene tankolni, 60 százalékkal emelkednének a taxiárak.

Hatósági benzin, hatósági tarifa

Ez a fővárosban például nincs teljesen így, ugyanis május végén döntött úgy a Fővárosi Közgyűlés, hogy Budapesten a taxis személyszállítás alapdíja 1000 forintra, a kilométerdíj 400 forintra, a percdíj pedig 100 forintra emelkedik. Tehát Budapesten rögzített tarifák vannak, vagyis a tankolástól és a benzin árától függetlenül csak akkor emelkednének a taxiárak, ha azt a városvezetés is támogatja. Más kérdés, hogy a májusi emelést is a taxisok követelték ki.

Ugyanakkor miközben a cukortól a sertéscombig kormányzati hatósági ár van érvényben, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az ellenzéki fővárosi önkormányzatnak a taxizás területén több piaci versenyt javasolt a hatósági árak helyett. „Az egyre magasabb hatósági árak csökkentik a taxik kihasználtságát, amely a taxisok részéről a további díjnövelési igény irányába hat. Ebből a szabályozási csapdából úgy lehetne a legjobban kilépni, ha az önkormányzat minimalizálná az árszabályozási beavatkozását, minél nagyobb teret hagyva a versenynek és az egyensúlyi piaci árak kialakulásának” - fejtette ki a GVH.

A legnagyobb taxis cégnek a Főtaxi Zrt. számít, amelynek bevétele 2021-ben 1,2 milliárd forint volt, de a nyeresége csak 9 millió. A járvány előtt viszont a 2,7 milliárd forintot is elérte a cég forgalma, ami 318 millió forintos profitot eredményezett 2019-ben. A Főtaxi többségi tulajdonosa Balázs Péter ügyvéd, de az igazgatósági elnöke a milliárdos Nagy Elek.

Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete főtitkára szerint aggályos, ha a kormányzati döntések indoklása nem kellően megalapozott. „Nem kívánjuk elvitatni az érintett kedvezményezetti kör hozzáférési lehetőségét az olcsóbb energiaforráshoz, de szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy nincs ez másként annál a mintegy 15 ezer hazai közúti árufuvarozó és autóbuszos személyszállító magánvállalkozásnál sem, akiknél a gázolaj szintén az egyetlen és elengedhetetlen energiaforrás, amelynek drágulása nem csak a gyártói, hanem a fogyasztói, lakossági oldalon is negatív hatásként jelenik meg” - fogalmazott a főtitkár. Emlékeztetett: a mintegy 15 ezer magyar közúti áru- és személyszállító vállalkozás március közepén teljes egészében kikerült a hatósági áras üzemanyagok védőernyője alól.

Ennek eredményeként ezek a vállalkozások – ide értve az érdekérvényesítés tekintetében jóval sebezhetőbb, ugyanakkor az ellátási lánc zavartalan működése szempontjából megkerülhetetlen mikro- és kisvállalkozásokat is – napi küzdelmet folytatnak azért, hogy a drasztikusan megemelkedett működési költségeiket érvényesíteni tudják a fuvardíjaikban a megbízók felé. Az érdekképviselet is egyetért azokkal az álláspontokkal, amelyek szerint a rögzített árat minél előbb el kell törölni, és az arra rászorulókat vagy akár bizonyos gazdasági szektorokat – például a mezőgazdaságot – utólag, ellenőrzött elszámoltatással támogatni.

A kormány az új szabályoktól egyrészt a kereslet csökkenését, másrészt a – jelenleg lényegében nem létező – üzemanyagimport felfutását reméli. Zsiday Viktor közgazdász szerint viszont a valós hatás annyi lesz, hogy a vállalkozások növekvő költségeit áthárítják, nő az infláció, és nő a MOL profitja, amit a különadó emelésével el is vesz a kormány.