Még szeptember 8-án is azt közölte a Pénzügyminisztérium, hogy a kialakult háborús válság miatt a világgazdasági kilátások egyre kedvezőtlenebbek, bezzeg a magyar kormány ebben a nehéz időszakban is megőrzi a költségvetés egyensúlyát. Két héttel később viszont Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány ugyan 4,9 százalékos államháztartási hiányt tervezett erre az évre, de jelentős mennyiségű plusz gázt szereznek be az idén, ez pedig eléggé költséges, így az év végére 6,1 százalék lesz.

Hasonló forgatókönyv szerint alakul a 2023-as költségvetés sorsa is. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter június végén még arról beszélt, hogy a fejlett világban szerinte biztos eljön a recesszió, Magyarországon bezzeg ez egyáltalán nem biztos, mert a növekedési többlet fenn tud maradni. Ehhez képest Varga Mihály szeptember 23-án egyértelművé tette, hogy a jövő évi költségvetéshez „hozzá kell nyúlni”.

Tehát még életbe sem lépett, de már össze is omlott az Orbán-kormány 2023-as költségvetése. Pedig stabilnak ígérték. Varga Mihály pénzügyminiszter május elején jelezte, hogy a minisztériumban megkezdődött a 2023-as költségvetés tervezése, így a nyár közepére elfogadott költségvetése lehet az országnak. „Ezzel eldőlt, hogy az orosz–ukrán háború és az arra adott nyugati szankciók okozta jelentős gazdasági bizonytalanság ellenére a kormány idén sem változtat a szokásán, ragaszkodik a korai költségvetés elfogadáshoz” – írta a Portfolio. Még 2015-ben szokott rá a kormány arra, hogy december helyett már a nyáron összeállítja a következő év büdzséjét.

Varga Mihály májusban azt írta, hogy a célok világosak:

• a jelenlegi háborús helyzetben is megőrizzük az ország stabilitását,
• növekedési pályán tartjuk a gazdaságot,
• tovább javítjuk az egyensúlyi mutatókat.

„Ehhez ad kiszámítható és tervezhető alapot a költségvetés nyári elfogadása” – fogalmazott a miniszter, aki június elején be is nyújtotta a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot. Ekkor már sok elemző arról beszélt, hogy a magyar gazdaságban 2022-23 fordulóján recesszió és két számjegyű infláció várható, ehhez képest a benyújtott tervezetben:

• 4,1 százalékos gazdasági növekedés,
  
• 3,5 százalékos hiánycél
  
• és 5,2 százalékos infláció

szerepelt.

A parlament július 19-én persze simán el is fogadta a 2023-as költségvetést 135 igen, 54 nem és egy tartózkodó szavazattal. A 444 is megírta, hogy átláthatatlan, követhetetlen költségvetéssel készült a kormány 2023-ra. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. közgazdásza például rámutatott, hogy a 2022-as tervezethez képest a kormány számtalanszor átírta már a költségvetést. Ez bevett gyakorlat 2016 óta, amikor kitalálták, hogy már nyáron beadja a pénzügyminiszter a tervezetet. Azóta a költségvetés sokkal többször módosul utólag, ezzel követhetetlenné téve az állami költekezéseket, és lényegében kiüresítve a költségvetés megalkotásának és elfogadásának folyamatát.

Július közepére tehát már meg is volt a 2023-as büdzsé. „A háborús inflációt és gazdasági válságot is kezelni képes költségvetést fogadott el a kormány 2023-ra” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Míg Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a költségvetés stabil alapot biztosít a kormányzati programok megvalósításához.

Ehhez képest az alig két hónapja elfogadott jövő évi költségvetés alapos kiigazításra szorul. Mostanra ugyanis a kormány is belátta, hogy a tervezett és a valóságos infláció között hatalmas eltérés várható: 5,2 százalékos helyett Varga Mihály szerint 20 százalék fölött alakulhat az év végén, és csak jövő nyáron lehet érdemi csökkenés. „Ilyen mértékű makrogazdasági tervezési hiba önmagában indokolná a teljes költségvetés módosítását” – írta a Népszava. A kormány azzal számolt, hogy a gazdaság 2023-ban 4,1 százalékkal bővül, ehelyett 2023 első három negyedévében recesszióban lesz a gazdaság, és csak az utolsó negyedévben remélnek növekedést.

A Népszava cikke szerint az infláció terven felüli, durva elszállása igazán a kiadási oldalon végez pusztítást, ugyanis azt öt százalékos inflációval tervezték, így óriási megszorítás lett a jövő évi büdzséből. Például az egészségügyre az elfogadott költségvetési törvény 2669 milliárd forintot szán – ami csak négy százalékos növekedést jelent –, vagyis már két hónappal ezelőtt is azzal számolt a kormány, hogy a gyógyításra, megelőzésre szánt kiadások csökkennek.

Kérdés persze, hogy a „hozzá kell nyúlni” mit jelent pontosan, de az biztos, hogy a bevételi és a kiadási oldalon is radikálisan át kell írni a számokat. Utóbbira már akadt példa a napokban, amikor a kormány 270 beruházást függesztett fel 2100 milliárd forint értékben.