Csak találgatni tudnak a kereskedelmi szakértők, hogy az élelmiszerek esetében hogyan lehet fokozatosan kivezetni a hatósági árat. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter ugyanis az Inforádió Aréna című műsorában arra a kérdésre, hogy ugyanolyan gyorsan vezetik majd ki a rögzített árakat, mint ahogy bevezették, azt válaszolta, hogy az üzemanyaghoz hasonlóan, fokozatos átmenetre készülnek.

Az Orbán-kormány 2021. október 15-i szinten fagyasztotta be hét alapvető élelmiszer (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, 2,8 százalékos tehéntej és csirkefarhát) árát idén február 1-től október 1-ig.

Háttérbeszélgetéseken a következő lehetőségek merültek fel a hatósági ár fokozatos kivezetésére:

• a rezsicsökkentéshez hasonlóan a hatósági ár és a piaci ár közötti lakossági piaci ár bevezetése a kiválasztott termékekre,
• nem október 15-i szinten fagyasztják be az árakat, hanem január 15-i árakon,
• egyszerűen emelnek az árakon 10 százalékot,
• nem hét alapvető élelmiszerre fog vonatkozni az ársapka, hanem kevesebbre, például a cukorra nem.

Nagy Márton ugyanakkor kellően homályosan fogalmazott a témában, így egyáltalán nem biztos, hogy a kormány hozzányúl a hatósági árakhoz. A miniszter szerint a hatósági árak ugyan már betöltötték a szerepüket, de mivel az energiaválság és az infláció még tart, ezért mérlegelés kérdése, hogy az intézkedés fenntartható-e. Az eléggé biztos, hogy az árstop kivezetése után a kereskedők árat emelnek majd az addig kieső bevételeik kompenzálására, amit eddig legfeljebb a kínálat visszafogásával tehettek meg, ahogy például a Lidl tette.

"A cukor ára megkétszereződhet a boltokban, ha eltörlik a hatósági árat" - mondta Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke. Szerinte ezt a világpiaci cukorhiány és az előállítási költségek is indokolnák. Az aszály miatt csökken a cukorrépatermés mennyisége.

Az üzemanyag esetében pontosan lehet tudni, hogy a 480 forintos ár eltörlése után a 95-ös benzin most 687 forintba, a gázolaj pedig 824 forintba kerülne. Hernádi Zsolt Mol-vezér már rögtön az áprilisi választás után arról beszélt, hogy nem lehet sokáig fenntartani a hatósági benzinárat, mert elfogynak az erőforrások. Az OMV pedig ellátási gondokkal küzd.

A Portfolio már júniusban arról írt, hogy az "inflációs adatok nyomán meg tudjuk nézni, hogyan alakult az árstopos termékek helyettesítőinek ára. Ebből egyrészt azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az élelmiszer-árstop nem fékezte meg a helyettesítő termékek árának emelkedését a boltokban, másrészt sejthetjük, mennyi lenne az árstopos termékek piaci ára". A csirkemell az árstopos termékek közé tartozik, de például a bontott csirke kilója októberben 785 forint volt, júliusban viszont 1230 forint, míg a csirkecomb kilója 740 forintról 1160 forintra drágult a KSH adatai szerint.

Tehát jelentős veszteséget könyvelnek el a kereskedők, mert ők csak a beszerzési árnál olcsóbban árusíthatnak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy januári Kormányinfón fogalmazott úgy, hogy a kiskereskedők 10-20 milliárd forintot fognak bukni, de nem kapnak kompenzációt, mert Gulyás szerint a kiskereskedelmi profit magasabb, mint amekkora veszteséget okoz ez az intézkedés. A korábbi kormányzati álláspont szerint pedig a hatósági ár addig marad, amíg magas az infláció.

Ha javul az infláció...

"Úgyhogy nagyon remélem, hogy a rezsicsökkentés politikáját megtestesítő rezsiár-stopon kívül a másik hármat, ahogy az inflációs helyzet javul, ki tudjuk vezetni a gazdaságszabályozó eszközeink közül" - mondta például Orbán Viktor miniszterelnök február közepén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Tehát akkor még úgy látta a kormányfő, hogy a rezsicsökkentéshez nem nyúlnak hozzá, ellenben a hatósági árat kivezetik, ha csökken az infláció. Februárban 7 százalék körüli volt az infláció.

A rezsit azóta már jelentős mértékben emelték, az infláció pedig szárnyal. A júliusi adatok szerint a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Elemzői becslések szerint a drágulás üteme 20 százalék fölött tetőzhet. Az MNB épp a napokban emelte meg az alapkamatot, mert az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok miatt folytatni kellett a szigorítási ciklust. Politikai szempontból viszonylag nehéz kommunikációs helyzet lenne, hogy miért az infláció tetőzése előtt vezetnék ki a hét élelmiszerre bevezetett hatósági árat, amely eddig becslések szerint 1,5-3,5 százalékkal mérsékelte az inflációt. Ha tehát csak akkor törlik el a hatósági árat, ha az infláció már stabilizálódik, akkor még nagyon sokáig velünk marad az árstop.

A két legnagyobb élelmiszeripari szövetség vezetője megszüntetné az árstopot: Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese szerint ugyanis a fél év már túl van az ideiglenesség határán.