Az Orbán-kormány október 15-i szinten befagyasztotta hét alapvető élelmiszer (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, 2,8 százalékos tehéntej és csirkefarhát) árát február 1-től. Tehát egyszerűen annyiba fog kerülni a cukor a sarki boltban, mint amennyibe október 15-én került, és a nagy bevásárlóközpontban is annyiba fog kerülni, mint október közepén. A két ár között jelentős különbség lehet.

Ez így nagyon egyszerűen hangzik, de ki viseli ennek a kárát? A kereskedőknek és a beszállítóknak mindössze két hetük maradt arra, hogy megegyezzenek egymással. Az biztos, hogy a kormányra nem számíthatnak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón egyértelművé tette: a kiskereskedők 10-20 milliárd forintot fognak bukni, de nem adnak kompenzációt, mert van "közös teherviselés". Szerinte a kiskereskedelmi profit magasabb, mint amekkora veszteséget okoz ez az intézkedés.

Nagy István agrárminiszter pedig vasárnap beszélt arról a Kossuth Rádióban, hogy szerinte bőven belefér a kereskedők akciós keretébe az, hogy most társadalmi szolidaritással segítenek megfékezni az inflációt. Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó pedig a Portfolio-nak nyilatkozta azt, hogy a kiskereskedők kénytelenek lesznek lenyelni az élelmiszer-árstop okozta veszteséget, és nem valószínű, hogy továbbhárítják azt a beszállítóikra.

Gulyás Gergely a szerb gyakorlathoz hasonlította az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett ármaximálást, de azért vannak különbségek. Nagy Márton szerint a legfőbb eltérés az, hogy míg Szerbiában a kis- és nagykereskedelmi, valamint termelői árat egyaránt szabályozták, a mostani magyar kormánydöntés csak a kiskereskedelmi árakra vonatkozik. A feszültség tehát csak a kereskedelemnél jelentkezik. A főtanácsadó szerint azért sem reális az, hogy a kiskereskedelmi szereplők továbbhárítják az árstopot a beszállítóikra, mert meglévő, a volument és az árakat is szabályozó szerződéseik vannak, amelyeket nem fognak egy három hónapos időszak kedvéért felrúgni. "Egy teljesen új beszállító megtalálása, és a vele való leszerződés nem megy egyik napról a másikra, időigényes váltani" - mondta a Portfolio-nak Nagy Márton.

Hát, ahogy mondani szokták, majd meglátjuk. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta: kemény ártárgyalások kezdődnek a beszállítók és a kereskedők között.

A beszállítók jó helyzetben is lehetnek, hiszen tudják, hogy a kereskedőknek a kormányrendelet miatt kötelező az októberi készletet biztosítani. De bízunk a beszállítók józanságában. Nincs értelme összeveszni egy három hónapos időszak kedvéért. De reméljük, hogy három hónap után már nem lesz szükség a hatósági árra

- fogalmazott Vámos György. Szerinte a kisebb boltok fognak relatíve rosszabbul járni, mert kevesebb az árusított termékük, ezért nagyobb árveszteséget okoz nekik a 7 termékre vonatkozó árstop, mint a nagy szupermarketeknek. Az OKSZ főtitkára sem tartja kizártnak, hogy ha a kereskedők és a hazai beszállítók nem tudnak megegyezni, akkor végső esetben importtal töltsék fel a polcokat. Korábban Raskó György agrárközgazdász fejtette ki lapunknak, hogy szerinte olcsó, rossz minőségű importáru lepheti el a boltokat.

Ugyanakkor a kormányzati kapkodásra jellemző, hogy a hatósági áras élelmiszerekre vonatkozó intézkedés pont azokat a vidéki kisboltosokat fogja rosszabbul érinteni, amelyeket a Magyar Falu program keretében elvileg éppen támogatnak is. A Spar Magyarország Kft. például 2020-ban 631,4 milliárd forintos bevétel mellett 11,7 milliárd forintos profittal zárt, így tényleg nem valószínű, hogy a hatósági áras csirke-farhát különösebb problémát okozna a cégnek. Ellenben mondjuk a Somogy megyei Szóládon lévő kisbolt (a Rózsás Kft. tulajdonosa Rózsás Elemér, Szólád polgármestere) 2020-ban 102 millió forintos forgalom mellett 11,5 millió forintos veszteséget hozott össze.

Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos éppen október közepén jelentette be, hogy mintegy 5,6 milliárd forint támogatást fizetnek ki az elkövetkező hetekben, hónapokban az alapvető élelmiszereket árusító kisboltoknak. Köztük volt a szóládi bolt is, amelyik 58,7 millió forintot kapott. Tehát az egyik kormányzati program elvileg segíteni próbálná közpénzből a falusi kisboltok megmaradását, a másik kormányzati program szerint pedig a kereskedőknek bőven belefér egy kis veszteség. Összességében pedig a falusi kisbolt bejáratánál lesz egy tábla, hogy a boltot kormányzati támogatásból újították fel, bent pedig a cukorra, lisztre lesz kiírva, hogy az Orbán-kormány miatt kerül 10-20 forinttal kevesebbe.

A kormány ugyanis úgy osztott ki éppen tízmilliárdokat kisboltok támogatására a Magyar Falu Program keretében, hogy kötelezően előírta, hogyan kell kinéznie a támogatást kapó boltoknak.