Az Alkotmánybíróság kedd délelőtt, nyilvános ülésén hirdette ki a testület elnöke, Sulyok Tamás, hogy a 2019-es MTA törvénnyel az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértés követett el: nem szabályozta az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat, és ez sérti az MTA jogbiztonsághoz és a tulajdonhoz való jogának érvényesülését. Az Alkotmánybíróság 2017 óta először tartott nyilvános határozathirdetést.

Az Országgyűlésnek 2023. június 30-ig kell pótolnia a hiányosságot.

Az AB azt is kimondta, hogy alkotmányos követelmény, hogy a tudományos kérdéseket érintő döntések meghozatalakor a tudomány szabadsága érvényesüljön, és a döntéshozatal módja, szabályozása megfeleljen a tudományos szabadság alkotmányos értékének. Azt viszont nem állapította meg, hogy az MTA kutatóhálózatának elvétele és átalakítása megsértette volna ezt a követelményt.

Az Alkotmánybíróság a határozatában kifejtette, hogy nincs hatásköre felülvizsgálni, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat államosításakor hogyan változott a közfeladatok ellátásának hatékonysága. Az AB szerint önmagában az a körülmény, hogy egy közfeladatot az állam más szerven keresztül kíván a továbbiakban ellátni, nem alaptörvény-ellenes.

Az AB döntésének lényege az, hogy nem törölte el a törvény kifogásolt szakaszait, az államosított akadémiai kutatóintézetek a bő három évvel ezelőtt kialakított struktúrában, változatlan módon működhetnek tovább.

A kormánytöbbség 2019-ben vonta el az MTA egykori kutatóintézeteinek vagyonát, ennek a törvénynek az alkotmányosságáról döntött most az AB. A részben állami támogatásból, részben magánadományokból származó vagyont az új struktúrában az állam működteti, és a korábbi intézeti hálózat helyén létrehozták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH). Míg korábban az akadémiai kutatóintézet-hálózat nagyfokú autonómiát élvezett, az ELKH alatt az összes fontos kérdésről az Irányító testület dönt, melybe a kormány és az MTA is 6-6 tagot delegál, őket és a közösen megválasztott elnököt a miniszterelnök nevezi ki.

A hazai és a nemzetközi tudományos közösség a lépést az MTA autonómiája jelentős csökkentéseként értékelte. Az MTA a törvényjavaslat megjelenésekor közleményben tiltakozott, mert az szerintük "ellentétes a kutatásfinanszírozás európai elveivel, és veszélyezteti a tudományos szabadságot."

A tudományért is felelős Palkovics László miniszter az ELKH-ról azt mondta, hogy főleg a műszaki és természettudományos innováció támogatására kell létrehozni, ami egybevágott azokkal az értesülésekkel, hogy a kormány nehezmányezte, hogy egyes közpénzből készülő akadémiai kutatások és jelentések például a kormány szociális és jogpolitikáját bírálták. 2019 augusztusában Orbán Viktor saját tudománypolitikai tanácsadóját, Maróth Miklós klasszika-filológust nevezte ki az ELKH élére, akit a kutatói közösség politikai végrehajtónak tekintett.

Az MTA átaalakításáról szóló törvényt 2019 július 2-án szavazta meg a parlament, 6 nappal később az ellenzék bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak a szerintük törvénytelen vagyonelvonás miatt. Az indítványt 61 ellenzéki és független képviselő írta alá. Szerintük a törvény egyes paragrafusai alaptörvény-ellenesek, mert

sértik az MTA tulajdonhoz való jogát (alaptörvény XIII. cikk), mert a tulajdonjog csak akkor korlátozható, ha annak fennállnak az alkotmányos feltételei. Az ellenzék szerint itt nem ez a helyzet, de ha ez is lenne, a tulajdonjogot csak csak azonnali és feltétlen kártalanítás mellett lehetett volna korlátozni, ami azonban elmaradt.

Az átalakítás sérti az MTA Alaptörvényben foglalt tudományos szabadságát [X. cikk (3) bekezdés] és és a tudomány autonómiáját [X. cikk (1) és (3) bekezdései], és korlátozza az egyes kutatók tudományos szabadságát is, akik egyik napról a másikra elvesztik vagy elveszthetik kutatási területüket, kutatásuk eszközeit.

A határozathoz Schanda Balázs, Szabó Marcel és Salamon László alkotmánybíró fűzött párhuzamos indoklást.