Az Európai Parlament képviselői csütörtökön 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentették, hogy „a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez", még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják.

Eközben csütörtök reggel derült ki, hogy az Európai Bizottság nagy valószínűséggel fenntartja a magyar korrupció miatti súlyos aggodalmait, és azt javasolja jövő héten a tagállamoknak, hogy fagyasszák be a magyar kohéziós pénzek egy igen jelentős részét, mintegy 3000 milliárd forintnak megfelelő összeget. A Kassán lévő Orbán Viktor úgy tett, mintha még nem hallott volna a több milliárd euró befagyasztásáról, és miniszterei szerint - Navracsics Tiborral az élen - is minden rendben van az uniós pénzek körül.

Az EP-képviselők viszont máshogy látják: úgy vélik, hogy a Bizottságnak és a Tanácsnak ellen kellene állnia a magyar nyomásnak, és felszólítják a tagállamokat, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében fogadják el a Bizottság által a feltételességi mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket, és csak akkor vonják azokat vissza, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása volt. A Parlament szerint ugyanis továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata.

A képviselők felszólítják a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések - például az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség vagy a globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése - megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak. Az EU egyhangúsági szabályával való visszaélés „ne legyen semmilyen hatással" a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre, kérik a képviselők. Arra is felszólították a Bizottságot, hogy a pénzeket a helyi önkormányzatokon és civil szervezeteken keresztül juttassa célba.

A végső döntést a Bizottság ajánlása alapján a Tanács hozza meg december 19-ig.