Kicsit megkésett, kicsit kevés, nem célzott, de a semminél persze több - nagyjából így lehet összefoglalni a piaci véleményeket a kormány által bejelentett turisztikai akciótervről.

Ennek három eleme van:

1. Felfüggesztik 2023 márciusig a turizmusfejlesztési hozzájárulást, ez az érintett cégek nettó bevételének 4 százaléka.
   
2. A SZÉP-kártya szabályain változtatnak, azokon belül a különböző füleket (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) eltörlik.
   
3. Az ágazatban a munkaidőkeret 24 hónapos lesz.
   

Az adóelengedésnek nyilván mindenki örül. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerint a bevétel utáni 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás átmeneti felfüggesztése egy 50 szobás vidéki szálláshely esetében például havi 5 millió forintot, azaz a felfüggesztés időszakára vetítve közel 30 millió forintot jelenthet.

Ez akár soknak is tűnhet, viszont Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke korábban arról beszélt, hogy a wellness-szállodáknak a legnagyobb a rezsije, havi szinten az egyes szállodák 10-12 milliós energiaszámlákat fizettek már a válság előtt is havonta. Mostanra ez az összeg legalább 100 millió forint környékére lőtt ki. Piaci forrásunk szerint pedig korábban egy szálloda rezsijét a bevétel 6-7 százalékából lehetett kifizetni, most ez akár 20 százalékra is ugorhatott.

A német segítség kicsit más

Ebből is látszik, hogy egy 4 százalékos adó elengedése inkább csak jelképes segítségnek tekinthető. Összehasonlításként: Németországban a szállodák decemberi energiaszámláit teljesen az állam állja, januártól az áramfogyasztás, februártól pedig a gázfogyasztás 80 százalékát garantált alacsony áron kapják a házak.

Ami a megkésettséget illeti: az MTÜ is azt közölte, hogy az intézkedések alapját a szakmai szervezetekkel való egyeztetési folyamat előzte meg. Ez információink szerint már augusztus végén elkezdődött. Az akcióterv bejelentéséig eltelt közel 3 hónap alatt már számos hotel bezárt (például az ország legnagyobb szállodája, a Danubius Hotel Hungaria) Debrecentől a Balatonig, a kormányzati csomag hatására pedig aligha nyitnak ki hamarabb. A mentőcsomag pedig nem célzott, annak is segít, aki nem igazán szorul rá. Például Mészáros Lőrinc közpénzmilliárdokból felújított szállodái napelemmel csökkentették a rezsit.

A SZÉP-kártyás segítség nem új, hiszen már 2021-ben bevezették, hogy a kártya bármelyik zsebéből lehet fizetni a szálláshelyért, a vendéglátásért vagy a szabadidős-szolgáltatásért. Csak ezt az intézkedést hosszabbították meg. A KSH számaiból azonban az látszik, hogy például szeptemberben 31 százalékkal kevesebbet, 2,1 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok szállásért.

Ezt a zuhanást egyrészt az okozza, hogy az átjárhatóság miatt a pénzt inkább étkezésre költik a munkavállalók. Másrészt az infláció: egyre több embernek drága még a belföldi utazás is. Bár az MTÜ szeret elbüszkélkedni azzal, hogy

a turizmus idén továbbra is kiemelkedően teljesít, a belföldi és a külföldi vendégek száma is intenzíven emelkedik a tavalyihoz képest.

Ez az utóbbi hónapokat nézve nincs teljesen így. A KSH szeptemberi adatai szerint a belföldi vendégek száma 9,6, a vendégéjszakáké 13 százalékkal csökkent. A panziókban 16 százalékkal mérséklődött a forgalom a tavaly szeptemberihez képest. Annak lehet örülni, hogy egyre több a külföldi (bár kevesebb, mint a covid előtt), de döntő részben arról van szó, hogy a gyenge forint miatt Magyarország olcsó úti cél.

A 24 hónapos munkaidőkeret pedig jól hangzik, de valójában azt jelenti, hogy most a válság alatt lehetőség lesz csak 4 órában foglalkoztatni valakit, a válság után pedig beindulhat a beragadt munkaidő ledolgoztatása. A Népszava írta meg, hogy számos helyen nem tudták ledolgoztatni a munkaidőkeret végéig sem a beragadt munkaórákat, így utóbb azt a dolgozókkal akarták kifizettetni.