Kimondottan feszült tanácskozás vár a nagyhatalmakra az EBESZ külügyminiszteri csúcstalálkozóján

külföld
2022 november 30., 9:37

Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) december 1-2. között tartja idén az éves Miniszteri Tanácsát a lengyelországi Łódźban. A találkozó előtt Michael Carpenter, az USA állandó EBESZ képviselője tartott előzetes sajtótájékoztatót.

photo_camera Michael R. Carpenter, az Egyesült Államok állandó képviselője az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ). Fotó: ARTUR WIDAK/NurPhoto via AFP

A találkozón az 57 tagállam és a 11 partnerállam külügyminiszterei is részt vesznek. Azonban nem mindegyikük, mert a soros elnök Lengyelország elutasította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részvételét arra hivatkozva, hogy az Európai Unió által szankcionált személy nem vehet részt a találkozón. Az sem egyértelmű, hogy ki fogja képviselni Beloruszt, ugyanis pár napja elhunyt Uladzimir Makej, az ország külügyminisztere.

„Az idei találkozó legfontosabb témája Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja”, azt várjuk, hogy a miniszteri tanács „utasítsa el egyértelműen” Oroszország háborúját és az atrocitásokat, amiket az orosz hadsereg követett el, mondta Carpenter. Oroszország és Belorusz, „a két társagresszor teljesen el van szigetelve” a szervezeten belül, ami azért „nagy eredmény”, mert Moszkva EBESZ tag szövetségesei sem védték meg Oroszországot, folytatta az amerikai politikus.

Elmondta, hogy az EBESZ munkáját „hosszú évek óta megnehezítette”, hogy csak egyhangúlag hozhat döntéseket, mert Oroszország gyakran blokkolja azok meghozását. Fontos megjegyeznünk, hogy ezek a döntések nem nemzetközi jogilag hatályosak, hanem politikaiak. Azonban idén február 24-e, az ukrajnai háború kezdete óta az EBESZ tagok meghatározó része az orosz obstrukció ellenére is elkezdett cselekedni „a közös értékeikért és Ukrajna támogatásért”, mondta Carpenter.

Ez Carpenter szerint „koncepcionális ugrás”, így ugyanis Oroszország hozzájárulása nélkül, de Moszkvát leszámítva konszenzusosan tudnak döntéseket hozni. Oroszország persze így is be tud kavarni, az EBESZ közös költségvetésének elfogadását például blokkolja. De vannak költségvetésen túli források, amiket ilyen esetben fel tudnak és fel is fognak használni.

Carpenter erre a konszenzusos döntéshozatalra példaként hozta fel az ún. moszkvai mechanizmust, mely még arra is lehetőséget adott, hogy az EBESZ szakértői csapatot küldjön az oroszok ukrajnai háborús bűneinek, vagy emberijog-sértéseinek kivizsgálására. A mechanizmust eddig kétszer alkalmazták, mindkétszer megállapították a háborús bűnök fennállását, mondta el az USA állandó képviselője.

Carpenter reagált arra a felvetésre is – amit nemrég Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megfogalmazott –, miszerint Oroszországot ki kellene zárni a szervezetből: az EBESZ, mint az ENSZ is, inkluzív szervezet, nincs eszköz egy tag kizárására. Elmondta, hogy az EBESZ arra fókuszál, hogy fényt derítsen az Ukrajnában elkövetett emberiesség elleni és háborús bűncselekményekre, valamint hogy a lehetőségekhez mérten minél jobban izolálják Oroszországot és Belaruszt mint agresszorokat. „Azon dolgozunk, hogy a szervezet keretei között a legjobban tudjuk támogatni Ukrajnát” - mondta.

Amellett, hogy az EBESZ a nemzetközi párbeszéd fóruma – amit 1975-ben a tagállamok közötti együttműködés elősegítéséért hoztak létre –, 13 aktív missziója van világszerte, amiből a legújabb november elsejével indult Ukrajnában, emelte ki Carpenter. Ennek lényege olyan projektek támogatása, amelyek többek közt növelhetik Ukrajna kritikus infrastruktúrájának ellenállási képességét, elősegítik a humanitárius és pszichológiai-társadalmi segítésnyújtást, a háború által okozott környezeti károk kezelését, segítik az ukrán hatóságokat az oroszok által elkövetett atrocitások dokumentálásában és bíróságra vitelében. Még egy ideig eltart, amíg a gyakorlatba ültetik a programot, mondta Carpenter.

Az Egyesült Államok Ukrajnának küldött támogatásairól is beszélt. Az Oroszországgal szembeni „egyik legkiterjedtebb szankciós politikán” kívül dollárosítva felsorolta, hogy az USA milyen támogatásokat biztosított Ukrajnának:

  • 1,9 milliárd dollár humanitárius segítség,

  • 8,5 milliárd dollár direkt támogatás az ukrán kormánynak, plusz 4,5 milliárd támogatás a közeljövőben,

  • 19,7 milliárd dollár katonai támogatás a Biden adminisztráció 2021 januári felállása óta.

Szóba került az is, hogy az EU és Lengyelország is hivatalos állásfoglalást adott ki arról, hogy Oroszország terrorizmust támogató állam.

A Biden kormányban senki sem kételkedik abban, hogy amit Oroszország csinál, azzal félelmet akar terjeszteni Ukrajnában, köztük azzal, hogy elvágja az elektromosságot és a fűtést télre az országban, mondta erre Carpenter. Azonban kiemelte, hogy sok európai állammal szemben nagyon egyértelmű és szűk jogi definíciója van az USA-ban a terrorizmust támogató államnak, aminek alkalmazása nem segítené elő Ukrajna támogatását és azt, hogy Oroszországnak minél megterhelőbb legyen a háborúja. „Amit teszünk, az az, hogy felpörgetjük a szankciókat, és továbbra is biztosítjuk Ukrajnának mindazt, amire szüksége van, hogy megvédje magát.” – mondta.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt