A Fekete-tenger keleti és nyugati partja, Románia és Georgia között kiépítendő, Azerbajdzsánból Magyarországra és az Európai Unióba zöld villamos energiát szállító vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja - hangoztatta az Európai Bizottság elnöke szombaton Bukarestben.

Ursula von der Leyen a Magyarország, Románia, Georgia és Azerbajdzsán vezetői által megkötött kormányközi megállapodás aláírása alkalmából rámutatott: "sosem volt közelebb egymáshoz" a Fekete-tenger két partja, a beruházás ugyanis energetikai és digitális adatátvitel terén is összekapcsolja a Fekete-tenger két partját, valamint a Kaszpi-tenger térségét.

Szerinte a vezeték kiépítése Georgiát energetikai csomóponttá teheti, és integrálhatja az Európai Unió energetikai piacába, ugyanakkor megkönnyítheti Moldova, a Nyugat-Balkán energiaellátását is, és minden bizonnyal Ukrajna újjáépítését is segíteni fogja.

A szerződéskötés házigazdájaként Klaus Iohannis román államfő arról beszélt: az Ukrajna elleni orosz agresszió közepette a térség országainak összefogására és szolidaritására van szükség. A szombaton aláírt egyezmény szerinte hosszú távú együttműködést alapoz meg, amelynek első lépése a Fekete-tengeren átvezető - csaknem 1200 kilométer hosszúságú, Georgia és Románia között kiépítendő, tengeralatti elektromos kábel - amelyet később zöld hidrogén Európába szállításával kapcsolatos projektek követnek.

Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik. Felidézte: tavaly az EU 8,2 milliárd köbméter azeri gázt importált, idén már 11,3 milliárdot. Az ország teljes gázexportja jövőre 24 milliárd köbméter lesz, ahhoz képest, hogy 2021-ben még 19 milliárd köbméter volt - jegyezte meg.

Az azeri elnök rámutatott: most egy újabb "energetikai híd" alapkövét tették le, amely a villamos energia exportja előtt nyit újabb lehetőségeket. Azerbajdzsán zöldenergia-termelési kapacitása 27 gigawattos szél- és napenergiát jelent a szárazföldön, a Kaszpi-tengeri szélerőművek pedig 157 gigawatt teljesítményűek, az energia 80 százalékát exportálják.

A világon egyedülálló beruházás mellett kötelezte el magát partnereivel Magyarország, a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékének megépítésére készülünk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Bukarestben, mielőtt aláírták az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió stratégiai vákuumban van, amelyben az országok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és energiabiztonságot. Hozzátette: a megoldás új energiaforrások keresése és beszállítása Európának. Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázására jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték - mondta a miniszterelnök.

Mindez azt jelenti, hogy véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett. Új stratégia viszont nincs, ezért alakult ki stratégiai vákuum - mutatott rá. (MTI)