Az orosz békefenntartó erők folyamatosan tárgyalnak az örmény és az azeri illetékesekkel a Lacin-folyosó újbóli megnyitásáról. Erről az orosz védelmi minisztérium tájékoztatta a közvéleményt a hétvégén, megemlítve továbbá, hogy utászaik november 23. óta 2504,1 hektárnyi területet tisztítottak meg a térségben a fel nem robbant aknáktól és lövedékektől. Utóbbit azért tartották fontosnak kiemelni, mert a 2020. őszi 44 napos azeri–örmény háborút lezáró békemegállapodásban az orosz békefenntartókra osztották ki az aknamentesítési feladatokat.

Ezzel legalább úgy-ahogy megbirkóznak – már ha hinni lehet annak, amit állítanak –, az amúgy fölöttébb viszonylagos béke fenntartása ellenben nehézségekbe ütközik számukra. A két éve még a Kaukázusban és azon túl is tekintélyes szereplőként számon tartott oroszok közreműködésével tető alá hozott azeri–örmény megállapodásnak ugyanis mind kevésbé könnyű érvényt szerezni: 2022 lényegében az elejétől a végéig kisebb-nagyobb konfliktusokkal és határvillongásokkal telt, és ezek egy részének áldozatai is voltak.

Lenullázódás

Az esetek mögött jellemzően az azeri fél állt, amely köztudomásúan nem annyira elégedett a megállapodásokkal. Annak ellenére sem, hogy a háborút – az 1990-es évekbeli első karabahival ellentétben – egyértelműen megnyerte, hiszen több járást és fontos települést megszerzett, köztük Susa városát, amelyet az örmények ősi kultúrájuk egyik bölcsőjeként tartanak számon.

Hegyi-Karabah (örményül Arcah) nagyobbik része ezzel együtt örmény kézen maradt, a fővárossal, Sztyepanakerttel egyetemben (ezt az azeriek Hankendinek nevezik). Illetve biztosítani kellett az örmények és az örmény áruk szabad áthaladását az úgynevezett Lacin-folyosón. Gyakorlatilag ez az egyetlen szárazföldi útvonal Karabah-Arcah és az örmény anyaország között, itt jutnak – vagy jutnának – fontos szerephez az orosz erők. Ők a vonatkozó dokumentumok szerint 2025-ig látnák el a békefenntartói és útvonal-biztosítási feladatokat.