Szombat délelőtt jelent meg az MNB blogján a jegybank egyik elemzőjének, Balatoni Andrásnak a cikke, “Ársapkák és infláció: mit üzen a múlt és mit mutat a jelen?” címmel. Az elemzés alapos vádirat arról, hogyan járultak hozzá a kormány rossz döntései ahhoz, hogy Magyarországon a legmagasabb az infláció egész Európában.

A tanulmány első fele az élelmiszerekre rakott ársapkákkal foglalkozik. Bemutatja, hogy a kiskereskedők elképesztően felemelték a nem hatósági áras termékek árát, arra hivatkozva, hogy be kell hozniuk az ársapkák miatt elszenvedett veszteséget. Emlékeztet a szerző, hogy az 1970-es évek Amerikájában már próbálták árbefagyasztással letörni az inflációt, és már akkor sem működött a kísérlet, ugyanezért.

Leginkább az úgynevezett helyettesítő termékek esetében látszik, hogy micsoda brutális áremelkedést okozott az ársapka. Ezek azok a javak, amiket akkor vesz az ember, ha az ársapkásból pont kifogyott a bolt. Hétköznapi tapasztalat, hogy ez igen sokszor előfordul.

A kristálycukor ugyan ársapkás, de a porcukor 222 százalékkal drágult február óta. A sima liszt ársapkás, de a rétesliszt 146 százalékkal, míg az étolajat kiváltó sertészsír 215 százalékkal drágult. A hatósági áras sertéscombhoz hasonló karaj 152 százalékkal lett drágább. A csirkemell ársapkás, de a szabadáras csirkecomb 167, míg a pulykamell 180 százalékkal drágult. A 2,8 százalékos UHT tej árát nem engedik emelni, de az 1,5 százalékosé 190 százalékkal ment fel, szintén február óta.

“A rögzített árú termékek esetén elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre” - derül ki a tanulmányból. Azaz összességében nem fizetünk kevesebbet, mintha nem lenne ársapka. “Az ársapka által nem érintett termékeknél bekövetkezett áremelkedés kioltotta az 1,2 százalékpontos technikaiinfláció-csökkentő hatását az intézkedésnek” - olvashatjuk.

Végső soron az élelmiszerárak Magyarországon emelkednek a legnagyobb mértékben Európában, miközben egyes feldolgozott termékek az ellátási zavarok miatt versenyhátrányt szenvednek el a külföldiekhez képest. Például az ársapka miatt kevesebb a hazai piacon a tej, hiszen kevésbé éri meg termelni, és ezért kevés és drága lett a hazai sajt és túró. A forint komoly gyengülése pedig tovább növelte az árakat, mert drágább lett az import.

A másik három visegrádi országhoz képest (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) is nagyon nagy a drágulás. A hármak átlagárához képest a kenyér Magyarországon 34 százalékponttal drágult jobban, a tej, a sajt és tojás pedig 41 százalékponttal.

Jobban drágult az üzemanyag, mint az olaj