Böjti év várható 2023-ban Magyarországon, legalábbis ezt lehet kiolvasni a 2023-as költségvetés módosításaiból Bod Péter Ákos volt ipari miniszter és volt jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint. A közgazdász a Portfolio.hu-n megjelent véleménycikkében foglalta össze, mit lehet látni az átírt költségvetési tervből, pontosabban abból, amit egyelőre tudni lehet erről a tervről. Merthogy sok részlet nem ismert, a kormány nem hozta nyilvánosságra vagy nyújtotta be a parlamentnek a legfontosabb törvényének módosítását, ahogy ez parlamenti demokráciákban elvárható lenne. Mindössze a Költségvetési Tanácsnak küldte el a rendeletet jóváhagyásra, így minden, amit tudunk, a KT véleményéből tudjuk. Az pedig nem sok. Hogy ebből mi minden derül ki, arról korábban írtunk már cikket.

Az Orbán-kormányok már egy ideje átálltak arra, hogy az év vége helyett már nyáron elfogadják a következő évre vonatkozó költségvetést, amit aztán általában jócskán módosítani kell, mire el is jön az a következő év. Ezt a tervezhetőséggel indokolja a kormány, ehelyett viszont azt éri el, hogy a költségvetési folyamat egyre kevésbé átlátható és ellenőrizhető, a kormány politikai tervei mellé összegeket rendelő költségvetési törvény pedig lényegében teljesen kiüresedik. A 2023-as költségvetési tervről is nagyon hamar kiderült, hogy teljesen át kell majd írni, hiszen abban még 5,4 százalékos inflációval és 4 százalék feletti növekedéssel számolt a kormány. Ehhez képest most a gazdasági elemzők legtöbbje arra számít, hogy a magyar reál GDP nem nő jövőre, az infláció pedig 15 százalékos lesz.

Ennek ellenére a kormány nem tervez azzal, hogy komolyabban visszafogja a költségvetés kiadási oldalát, ami Bod Péter Ákos szerint több szempontból is baj.

A bevételi oldalon nagy növekedést vár a kormány, ami a professzor szerint érthető is, hiszen a hatalmas infláció nagy áfabevétel-növekedést jelent a kormánynak. Erre jönnek még rá az év végén, egy péntek esti közlönyben bejelentett újabb, gyógyszergyártókra, biztosító társaságokra és bankokra kivetett szektorális adókból, valamint a Mol extraprofitadójának emeléséből származó bevételek. A kiadási oldalon is nagy, a nyári tervhez képest 6400 milliárd forinttal nagyobb összeg szerepel.Bod Péter Ákos szerint mindez várhatóan tovább gerjeszti az inflációt és visszafogja a növekedést. A szektorális extraprofit-adók terhét a vállalatok várhatóan legalább részben áthárítják majd a fogyasztókra, vagyis árat fognak emelni, ezzel még jobban megdobva az amúgy is magas inflációt. Az pedig sokkal jobban visszafogja a növekedést, ha a kormány a bevételi oldalon növel, ahelyett, hogy a kiadásait csökkentené. Márpedig a kormány a közgazdász szerint ezt csinálja, az eddig elérhető dokumentumokból, vagyis a KT véleményéből pedig nem derül ki, hogy milyen kiadásokkal számol a kormány.

Az viszont sokat elmond, hogy a KT három tagjából csak ketten írták alá a kormány terveit jóváhagyó véleményt, Matolcsy György jegybankelnök nem okézta le a tervezetet. Bod Péter Ákos szerint ugyanis jegybanki oldalról nem sok jót üzen egy olyan kormányzati terv, amely csak nagyon magas infláció mellett tudja 4-5 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt (az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékról 4,5 százalékra módosul a tervezetben). Ezt az inflációt felhajtó politikát nagyon nehéz lesz valahogy a jegybanknak ellensúlyoznia.