Videókonferencián beszélt pénteken Hszi CSin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, jelentette az orosz és kínai beszámolók alapján a New York Times. Bár a megbeszélésen mindkét fél a stratégiai együttműködést hangoztatta, a Times értékelése szerint a beszélgetés orosz leiratából inkább olvashatók ki Hszi aggodalmai.

A kínai elnök "bonyolult és elég ellentmondásos nemzetközi helyzetről" merengett a megbeszélésen, amire Putyin azzal kontrázott, hogy az orosz-kínai kapcsolatok még sose voltak olyan jók a két ország történelmében, mint most. Meg is hívta Hszit egy moszkvai látogatásra, és jelezte, hogy Oroszország szeretné erősíteni az együttműködést a két ország fegyveres erői közt.

Hogy Putyin ezt szeretné, azt könnyű belátni. Amióta idén februárban katasztrofálisan elszámolva magát háborút indított Ukrajnában annak reményében, hogy az orosz hadsereg pár napon belül képes lesz elfoglalni Kijevet és megbuktatni az ukrán vezetést, sikerült leamortizálnia hadserege javát. Oroszország a tizedik hónapja tartó háborúban a nyugati elemzők szerint is százezer katonát és rengeteg hadfelszerelést veszíthetett - többek között legmodernebb támadó helikopterei felét, harcképes tankjai jelentős részét, és lassan kezd kifogyni precíziós fegyverekből is.

A hadianyag pótlását a nyugati szankciók nehezítik, az orosz hadiipar ugyanis szinte minden modern elektronikai eszközből importra szorul. Márpedig a szankciók a Kínával folytatott kereskedelemre is hatással vannak. Mert bár Kína nem hozott szankciókat Oroszország ellen, vállalatai tartanak a másodlagos amerikai szankcióktól, ezért Kínából se nagyon érkeznek mikrocsipek a rakétákhoz.

Tény ugyanakkor, hogy a nagyobb geopolitikai játszmában Kína és Oroszország természetes szövetségesek, lévén az Egyesült Államok a közös ellenségük. Yun Sun, a washingtoni Stimson Center kutatóközpont Kína programjána kigazgatója szerint ezért "amíg az Egyesült Államok közös fenyegetésük, érdekeik inkább egybevágnak, mintsem különválnak".