Minden idők legkiegyensúlyozottabb cseh elnökválasztása elé nézünk pénteken és szombaton. A nyolc indulóból hárman is 20 százalék fölött zárhatnak, de csak ketten jutnak be a január 27-28-i második fordulóba. Az első fordulós győzelemhez a leadott szavazatok több mint 50 százalékát kellene elérni, ez a felmérések szerint lehetetlen.

A hagyományos cseh politikai pártoknak nincsenek is jelöltjeik, a nyolc indulóból hatan függetlenek, ketten pedig a 2010-es években alapított pártok jelöltjei. Az esélyesek közül egyedül a különutas politikájáról ismert populista, EU-kritikus Andrej Babiš indul pártszínekben, igaz, az ANO 2011-et ő maga alapította Csehország második leggazdagabb embereként.

A köztársaságielnök-választást több mint egy évvel az Andrej Babiš egykori miniszterelnök bukásához vezető parlamenti választás után rendezik. Ami tavaly Magyarországon nem jött össze, az Csehországban igen: győzött az ellenzéki összefogás. A győztes mérsékelt jobboldali kormánykoalíció pártjainak nincsenek közvetlen jelöltjeik, de a pártkoalíció három függetlent is támogat, köztük Babiš két legfőbb riválisát is.

Nézzük hát az esélyeseket a népszerűségük sorrendjében:

• Petr Pavel, 61 éves, függetlenként induló katonatiszt (26-29 százalékos támogatottság)
• Andrej Babiš, 68 éves, üzletember, 2017-21 között miniszterelnök (26-28 százalékos támogatottság)
• Danuše Nerudová, 44 éves, közgazdász, egyetemi tanár, volt rektor (21-24 százalékos támogatottság)
  

Pavel - már most esélyese a második fordulónak

A NATO Katonai Bizottságának volt elnöke alig burkoltan egyszerre gondolt Babiš volt miniszterelnökre és Miloš Zeman jelenlegi köztársasági elnökre, amikor bejelentette indulását. Úgy fogalmazott, nem szeretné, hogy Csehországnak szégyenkeznie kelljen az elnöke miatt. Nos, a második, tehát a törvényileg engedélyezett utolsó ciklusát töltő Zeman az ukrajnai háború előtt sokak szerint a kelleténél szorosabbra fűzte kapcsolatát Vlagyimir Putyinnal, de a háború alatt gyökeresen megváltoztatta álláspontját, Putyint például bíróság elé állítaná. De gondolhatott Babišra is, akit nyugati kritikusai egy Orbán Viktorhoz hasonló kellemetlen alaknak tartottak.

A nyugalmazott tábornokot már ellenzéki korukban kinézték maguknak a mostani kormánykoalíció pártjai, a Covid első heteiben pedig az élére állt az önkéntesek szervezésének, az adományok gyűjtésének. Lényegében akkor, mindenkinél korábban indította el köztársasági elnöki kampányát - Babiš ekkoriban miniszterelnökként nézett szembe a járvánnyal, Nerudová pedig rektorként a brnói Mendel Egyetem ügyeit intézte.

A Csehország nyugati integrációja mellett kiálló, Ukrajna honvédő háborúját támogató Petr Pavel még nem volt harmincéves a kommunista rendszert elsöprő bársonyos forradalom idején, mégis utolérte őt az állampárti múltja. Nem különösebben meglepő, hogy 1985-ben katonaként belépett a kommunista pártba, két évvel később pedig megértően írt Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállásáról, mi több, elkezdett egy katonai hírszerző tanfolyamot is. Utólag azt mondja, a katonai karrier lebegett a szeme előtt, de nem is biztos, hogy ez a választók szemében akkora hiba volt. A Guardiannek nyilatkozó cseh hírmagyarázó szerint a korábbi kommunista párttagság akár vonzó is lehet az idősebb, a szocialista csehszlovák időkre nosztalgiával gondoló cseh választópolgároknak, márpedig a legnagyobb tömegben éppen ez a korosztály megy el szavazni. (Mellesleg Csehországban a rendszerváltás után évtizedekig két számjegyű eredményt ért el a kommunista párt, igaz, ott nem volt egy szociáldemokratává átvedlett utódpárt, mint nálunk az MSZP, viszont volt egy valódi szociáldemokrata párt. A cseh kommunisták 2021-ben viszont történetük során először kiestek a parlamentből - és amúgy a szociáldemokraták is.)

Pavel nemcsak azért az elnökválasztás nagy esélyese, mert a legtöbb felmérés szerint, ha szűken is, de az első fordulóban megelőzi Babišt. Modellszámítások szerint a második fordulóban is ő nyerne, akár Babišt, akár Nerudovát kellene legyőznie.

Babiš - hajtja a revánsvágy

„Örülök, hogy a tények még mindig számítanak! Minden jót kívánok, Andrej Babiš. Harcolj tovább!” Ezt Orbán Viktor írta, miután az egykori miniszterelnököt alig pár nappal az elnökválasztás előtt felmentették egy EU-s pénzekkel összefüggő korrupciós perben, pedig az ügyészség a vádiratban feltételes szabadságvesztés kiszabását kérte.

A köztársasági elnök jogköre ugyan Csehországban is korlátozott, Babiš győzelme esetén mégis hatalmas csörtékre lehetne számítani, hiszen azzal a koalícióval lenne társbérletben, amelyik 2021-ben megfosztotta őt miniszterelnöki hatalmától. Hogy mire is lehet számítani, az már az indulását bejelentő sajtótájékoztatón kiderült:

„Amikor láttam, milyen rosszul működik a kormány, mennyire nem segít az embereknek, mennyire nem akcióképes, úgy döntöttem, hogy indulok.”

Egyébként Csehországban egyáltalán nem szokatlan az, hogy egy miniszterelnök köztársasági elnökként fejezze be politikai karrierjét. Ez történt Václav Klausszal és most Miloš Zemannal is.

A cseh összeférhetetlenségi törvény miatt a milliárdos Babišnak a miniszterelnökké választása után egy speciális vagyonkezelői alapba kellett helyeznie cégét, az Agrofer holdingot, de a koronavírus-járvány valószínűleg cseppet sem érintette hátrányosan mezőgazdasági, élelmiszeripari, vegyipari vállalkozásait. Egyébként éppen az ő meggazdagodása váltotta ki a demokratikus Csehország legnagyobb, negyedmilliós tüntetését 2019 őszén. Azt nehezményezték, hogy egy olyan ember vezeti Csehországot 30 évvel a rendszerváltás után, aki 1982-ben külkereskedőként a kommunista titkosszolgálat ügynöke lett. A Pozsonyban született, szlovák apától, felvidéki német anyától származó Babiš ugyan tagadja, hogy ez történt, de szlovákiai archívumokból dokumentumok kerültek elő a beszervezéséről, és ezeket egy szlovák bíróság valódinak minősítette.

Megosztó személyiség, sokan rajonganak érte, még többen utálják, nemcsak a híveit, hanem az ellenfeleit is képes mozgósítani, lásd a 2019-es tüntetést. Számítások szerint nem valószínű, hogy akár Pavel, akár Nerudová ellen eséllyel veheti fel a versenyt a második fordulóban.

Nerudová - botrány a legrosszabbkor

Az 1979-ben született Danuše Nerudová az egyetlen esélyes jelölt, akinek semmilyen kellemetlensége nem lehet a rendszerváltás előtti múltja miatt, mert legfeljebb kisdobosként, esetleg úttörőként szolgálhatta Gustáv Husák szocialista Csehszlovákiáját.

Kellemetlenségből azért neki is jutott a kampányban. A brnói Mendel Egyetemen - Brno egy másik egyetemén, a Masarykon volt rektor amúgy korábban Petr Fiala miniszterelnök is - külföldi hallgatók pénzért szerezhettek diplomát. Nerudová ugyan azt állítja, nem tudott erről a gyakorlatról, szavazóit elbizonytalanította ez a hír. November-december fordulóján még úgy mérték, hogy ő juthat Babiš-sal a második fordulóba, mostanra nagyjából 5 százalékpontot vesztett támogatottságából, már-már meglepetés lenne, ha elcsípné a második helyet.

A továbbjutásért Petr Pavellel kell megküzdenie, akit szexizmussal vádolt meg. A nyugalmazott tábornok ugyanis azt mondta, hogy győzelme esetén felveszi a köztársasági elnöki hivatalba számviteli szakértőnek.

Ahogy annak idején Babiš esetén, úgy Nerudovánál is felmerül az összeférhetetlenség gyanúja. Férje ugyanis Csehország legnagyobb ügyvédi irodájának a partnere, köztársasági elnökként pedig magas rangú bírók kinevezéséről kellene döntenie.

Tíz éve a nép választ

Zeman tízéves elnöksége március 7-én jár le, ezután iktatják be az 1993-ban függetlenné vált Cseh Köztársaság negyedik elnökét. Václav Havelt és Václav Klaust még a parlament választotta, Miloš Zemant (és utódját) pedig már a választópolgárok. Várhatóan most először lesz olyan, hogy még a harmadik helyezett jelölt is 20 százalék fölötti eredményt ér el az első fordulóban. Eddig mindkét elnökválasztás második fordulóját az nyerte, aki az elsőt. Amennyiben nem Babiš nyer, úgy a tisztséget 1993 és 2003 között betöltő Václav Havel után most először lehet független köztársasági elnöke Csehországnak.

(Borítókép: elnökjelöltek vitája öt nappal a köztársaságielnök-választás előtt. A képen Petr Pavel és Danuše Nerudová. Andrej Babiš nem vett részt a vitán.)