A Helsinki központtal működő CREA nevű kutatóintézet kiszámolta, hogy decemberben és január elején hogyan alakult az oroszok bevétele fosszilis energiahordozókból. Azért különösen érdekesek ezek az adatok, mert december 5-én léptek hatályba az első, olajra vonatkozó EU-s szankciók, illetve aznap lépett életbe a nyugati szövetségesek által bevezetett olajársapka is.

A szankció azt jelenti, hogy december 5-e óta az EU területére nem lehet tankerhajókkal Oroszországban bányászott nyersolajat behozni (kivétel egy bolgár kikötő); az ársapka pedig azt jelenti, hogy a G7-országok, az EU és Ausztrália cégei nem vehetnek részt olyan kereskedelmi ügyletben, amely során 60 dollár / hordó árnál drágábban adnak el orosz nyersolajat bárkinek a világon. Ez elsősorban a biztosítótársaságok és hajózási vállalatok, illetve pénzügyi szolgáltatók esetében érinti érzékenyen az orosz olajkereskedelmet, hiszen például a teljes orosz - kínai olajüzletet brit cégek biztosítják.

Mínusz 160 millió euró naponta

Az intézkedések nyomán 2022 decemberében és 2023 január elején naponta 160 millió euró veszteség érte Oroszországot (közel 65 milliárd forint), állapította meg a CREA. Azonban még így is napi 640 millió euró bevétele volt decemberben Oroszországnak fosszilis energiahordozókból, azaz olajból, olajszármazékokból, földgázból és szénből.

A háború kitörését követő héten, 2022 március első napjaiban, még 1 milliárd euró felett volt a napi bevételük ugyanezekből a termékekből. Azóta az EU már nem vásárol szenet, nyersolajat, illetve az oroszok maguk korlátozták a vezetékes gáz eladását az EU irányába.

A háború első évfordulójára megfeleződhet az orosz energiabevétel