Kína Oroszország ukrajnai háborújának folytatásához szükséges technológiát biztosít a Kremlnek, írja a Wall Street Journal orosz vámügyi adatok alapján. A legtöbb eszköz a kínai állam tulajdonában levő védelmi vállalatoktól érkezik Oroszországba.

Arról a mai napig nem lehet biztosat állítani, tudta-e a kínai vezetés, hogy Oroszország február 24-én megindítja a hadjáratot (az USA vezetése szerint tudta, a Financial Times szerint nem tudta). Mindenesetre Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi olimpia megnyitója előtt, február 4-én tárgyalásukon a két ország barátságát határtalanként jellemezték, valamint elítélték a NATO bővítését. Bár Kínának nem hiányzott a háború, egy-két, a nyugati elemzők szerint odaszúrásnak szánhatott beszóláson kívül nem nagyon ellenkezett az orosz invázió ellen. Putyin szeptemberben a Sanghaji Együttműködés Szervezet csúcstalálkozóján régi barátjának nevezte a kínai elnököt.

Annyi mindenesetre biztos, hogy Kínának esze ágában sem volt beszállni a nyugati szankciókba, és ahogy a vámnyilvántartásokból kiolvasható, készséggel szállít navigációs berendezéseket, vadászgépekhez használható pótalkatrészeket, valamint a modern hadviseléshez elengedhetetlen chipeket Oroszországba.

„Az állítás, miszerint Kína segélyt nyújt Oroszországnak, alaptalan, pusztán spekulatív és szándékosan gerjesztett” - mondta Liu Pengyu, Kína washingtoni nagykövetségének szóvivője a WSJ-nek, majd megismételte Peking álláspontját, miszerint ellenzik az egyoldalú, nemzetközi jogalapot hiányoló szankciókat.

Az Egyesült Államok szemét már régóta böki, hogy Kína aláássa a szankciókat. Antony Blinken múlt hétvégi utazását azonban határozatlan időre elhalasztották, miután a két fél összekapott egy amerikai légtérbe tévelygő/nem tévelygő kínai hőkémballonon - röviddel azután, hogy kapcsolatuk úgy-ahogy, de fellendülni látszott.

Chip-chip

Amerikai tisztviselők szerint az orosz haderők szempontjából legfontosabb szállítmányok:

• az ukrán haderőt és infrastruktúrát célzó fegyverekben használt számítógépes chipek,
• valamint a műholdas helyzetmeghatározáshoz, kommunikációs, megfigyelő és navigációs rendszerekhez használt elektronikus áramkörök.

Ezen chipek és alkatrészek orosz importja a felére csökkent a nyugati szankciókat követően. A WSJ cikke szerint azonban Oroszország meglepően gyorsan pótolni tudta a kiesést, és októberre elérte a havi 33 millió dolláros importot, ami alig marad el a háború előtti átlagos havi szinttől. Ebben pedig nagy szerepe volt Kínának, aki chip-ügyben amúgy is háborúban áll az USA-val.

Megkerülhető szankciók

Az exportellenőrzésekből kiderült, hogy Kína DJI quadcoptereket szállít Oroszországba, amiket az orosz hadsereg ukrán erők felkutatására és megfigyelésére használhat. A drónok egy részét közvetlenül egy kínai kiskereskedő szállítja az oroszoknak, de van, ami az Egyesült Arab Emírségeken keresztül kerül az országba. A vállalat közölte, hogy ellenzi drónjainak katonai felhasználását, áprilisban felfüggesztette oroszországi működését, azonban azt mondták, nem akadályozhatják meg a vásárlókat és szervezeteket abban, hogy egy harmadik országból megvegyék a drónokat, majd azokat Oroszországba vagy Ukrajnába szállítsák.