Kommunikációs jelek gyűjtésére is alkalmas volt a múlt héten elfogott kínai kémballon, közölte csütörtökön az USA külügyminisztériuma. Az eszköz része volt a kínai hadsereg léggömb-flottájának, ami öt kontinens több mint 40 országa felett repült már. A tárca szerint a léggömb felszerelése egyértelműen hírszerzési megfigyelésre szolgált, és nem állt kapcsolatban az időjárási léggömbök fedélzetén lévő berendezésekkel.

A kémballon több antennával rendelkezett, ami valószínűleg képes volt kommunikációs jelek gyűjtésére és földrajzi helymeghatározására is. Az eszközön lévő napelemek elég nagyok voltak ahhoz, hogy aktív hírszerzési adatgyűjtő szenzorok működtetéséhez elegendő energiát termeljenek, írta a minisztérium. Az amerikaiak egyelőre nem tudják, hogy a kémballon milyen típusú kommunikációt próbált gyűjteni.

Az amerikai kormány biztos abban, hogy a léggömböt gyártó cég közvetlen kereskedelmi kapcsolatban állt a kínai hadsereggel. „Az Egyesült Államok lépéseket fontolgat a Kínai Népköztársasággal kapcsolatban álló, a léggömb amerikai légtérbe való behatolását támogató szervezetek ellen” - közölte a külügyminisztérium. „Továbbá megvizsgáljuk és leleplezzük a kínaiak megfigyelési tevékenységeit, amik veszélyt jelentenek nemzetbiztonságunkra, valamint szövetségeseinkre és partnereinkre.”

Az amerikai légierő február elején jelezte, hogy feltételezésük szerint egy kémballon lépett be az amerikai légtérbe, amit végül február 4-én vadászgépek Dél-Karolina partjainál az Atlanti-óceán felett lelőttek. Kína azt állította, hogy csak egy polgári célú időjárási ballonjuk tért le a tervezett útvonaláról, szó sincs róla, hogy hőkémballont küldtek volna az Egyesült Államok fölé.

Ahogy Király András írta, Kína évek óta építgeti kémballonokon alapuló globális megfigyelési rendszerét. A rálátók szerint a kínaiak nem kizárólag az Egyesült Államok ellen kémkednek, ilyen ballonok felbukkantak Japán, Tajvan, a Fülöp-szigetek, valamint latin-amerikai és csendes-óceáni országok légterében is.

Arról, hogy a kémballon ügye hogyan rontott az amerikai-kínai diplomáciai viszonyokon, Horváth Bence írt részletesebben: Leeresztett ballon löki az eddigieknél is mélyebbre Washington és Peking kapcsolatát. (New York Times)