Nyáron maga Gulyás beszélt erről a kedvező gazdasági fejleményről. Ehhez képest a legalacsonyabb portugál tanári fizetés 1100 euró (460 ezer forint), ami a duplája a magyar legalacsonyabb tanári fizetésnek.
Gulyás erre a kormány hónapok óta tartó kommunikációjának megfelelően arról kezdett beszélni, hogy az ellenzék áskálódása miatt nem érkeznek meg az uniós pénzek, amiből a béremelést is finanszíroznák.
Szerinte választ kell adni a felmerülő kérdésekre, előzetes egyeztetésre van szükség a tények tiszteletben tartásával, márpedig elhangzottak hisztériakeltő állítások is. Szerinte a kormány és a debreceni önkormányzat is igyekszik megnyugtató választ adni ezekre a kérdésekre. (Ez jóval enyhébb megfogalmazás ahhoz képest például, hogy Szijjártó Péter folyamatosan idegen érdekek kiszolgálóiként állítja be a tiltakozókat.)
A szankciónak arányosnak kell lennie a jogsértéssel, válaszolta Gulyás arra a felvetésre, hogy Gödön 2016 óta nem volt talajvízellenőrzés, a Samsung pedig pár százezres bírságokat kapott.
Számtalan tényező áll amögött, hogy egy cég hová viszi az innovációs központját, válaszolta Gulyás a 444 kérdésére. Szerinte egyre több cég végez itt magas hozzáadott értékű tevékenységet is.
Gulyás kérdésünkre elismerte, hogy az akkumulátorgyár beszállítóinak többsége nem magyar. Kérdésünkre, hogy akkor hogyan segítené az akkumulátorgyártás a miniszterelnök által megfogalmazott célját, a kiemelkedést a közepes jövedelmű országok csapdájából. "Nagyon" - közölte a miniszter, amit azzal próbált alátámasztani, hogy a nem magyar beszállítókkal dolgozó akkumulátorgyár majd beszállítója lehet a nem magyar alkatrészekkel dolgozó autógyáraknak.
"Lehetséges, hogy a magyar állam csak résztulajdont szerez a reptérben - olyan konstrukciót érdemes elképzelni, mint a Vodafone-nál, hogy segítenek egy cégnek tulajdonhoz jutni" - kérdezte riporterünk, Czinkóczi Sándor. Gulyás szerint az államnak csak jó, ha egy magánbefektető besegít neki. Arról nem tudott nyilatkozni, hogy a magyar állam csak tulajdont, vagy többségi tulajdont akarna-e szerezni. Kérdésünkre azt mondta, hogy Debrecenben nem terveznek különleges gazdasági övezetet létrehozni az akkumulátorgyár helyén, mint tette azt Iváncsán és Gödön, két olyan beruházás esetén, ahol a helyi önkormányzatok ellenezték azt. Gulyás szerint azért nem, mert Debrecen esetén nem merülnek fel joggal azok a problémák, amelyek Iváncsa és Göd esetén felmerültek - vagyis Debrecen kormánypárti önkormányzata nem gördít akadályokat a kormánynak oly fontos beruházás elé.
"Sajtóhírek szerint legalább 110 főtisztet menesztettek, pontos ez a szám?" - érdeklődött Spirk József a 24.hu részéről. Gulyás válasz helyett arról beszélt, hogy indokolt volt a leépítés, mert nagyon sok tiszt jut a magyar hadseregben a harcállományra. Gulyás szerint a hadsereg ütőképessége szempontjából fontos az átalakítás, de azt nem fejtette ki, hogy a tisztek kirúgása - bár a tiszt-honvéd arányon vitathatatlanul javít - mennyiben járul hozzá az ugyanakkora harcállományú hadsereg ütőképességének javításához.
Elismerte, hogy a sajtóban megjelentek alapján valóban befolyásolhatták a végrehajtói kinevezéseket. Annak nem látja jelét, hogy fideszes képviselők is részt vettek ebben, Varga Judit igazságügyi miniszterben pedig jobban bíznak, mint valaha.
Az RTL rákérdezett az egyetemi kuratóriumi tagság időkorlátozására, amire Gulyás hosszas fejtegetésbe kezdett arról, hogy Brüsszel folyamatosan megváltoztatja a kéréseit - amit azzal próbált alátámasztani, hogy az EU nem elégedett meg azzal az "összeférhetetlenségi szabállyal", amely nem zárta volna ki a miniszterek kuratóriumi tagságát, csak arról rendelkezett, hogy a kormánytagok bizonyos kérdésekben ne nyilváníthassanak véleményt az egyetemi kuratóriumokban. Végül annyit mondott, hogy akár időkorlátja is lehet a kuratóriumi tagságnak.
Idén erre kevés esélyt lát Gulyás.
"Mi soha nem gondoltuk azt, hogy nyolc vagy kilenc ember az döntő lehet a szankciók elfogadásánál, nem ez a virtuális nemzeti érdek" - közölte Gulyás az RTL kérdésére, hogy valóban nyolc oligarcha szankciós listáról levételéhez kötik az újabb szankciócsomag támogatását. Az RTL felvetésére, hogy KGB-s múltjára tekintettel megfontolná-e a kormány a Kirill pátriárka elleni személyi szankciókat, Gulyás némi keringő után kimondta, hogy nem, mert szerintük az egyház emberei nélkül nem lehet béke.
De Gulyás nem tudja, született-e már erről döntés, mondta az RTL-nek.
A települések határaihoz közelebb is építhetők lesznek szélerőművek.
25 százalékot kértek, de Gulyás szerint nincs erre tér a költségvetésben.
Mármint arról, hogy akarnak-e gigantikus akkumulátorgyárat Debrecenbe, derült ki a kormányinfón. "Magyarországnak ez mindenféleképpen megéri" - közölte Gulyás Gergely a gigantikus gyárról, amelynek az energiaigénye a paksi erőmű éves kapacitásának negyede. Gulyás a CATL németországi akkumulátorgyárával példálózott, amely amúgy egy nagyságrenddel kisebb üzem, a száz gigawattórásra tervezett debrecenivel szemben mindössze 14 gigawattóra kapacitású. A gyár felépítéséhez adott 320 milliárd forintos támogatást azzal próbálta elkenni, hogy ezek a beruházások értéknövelők, a magyar állam vagyonát gyarapítják. "Támogatja-e a kormány hogy népszavazást tartsanak a kérdésben?" - kérdezte az ATV. Gulyás megint próbált kibújni a válasz alól, de a megismételt kérdésre végül kibökte, hogy nem támogatják, mert nem látják indokoltnak. "Ha a gyár megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, akkor ez [a népszavazás] teljesen szükségtelen". A szakértői jelentésekre, amelyek a gyár elképesztő vízigényéről szólnak, közölte, hogy "azok nem szakértők".
Gulyás nem zárta ki, hogy ilyen alapon akár április 30-a előtt is kivezessék őket. Arról, hogy az élelmiszerinfláció nem lett volna ilyen magas az ársapkák nélkül, azt mondta, valóban volt ilyen állítása a jegybanknak, de az alapvető élelmiszerek vásárlói biztosan jól jártak az intézkedéssel.
Az EU-ban Magyarországon drágulnak leginkább az élelmiszerek.
