Egyelőre nem jön friss pénz az Európai Uniótól Magyarországra, hiába sikerült 2022 végén – a tagállamok közül utolsóként – elfogadtatni a magyar helyreállítási tervet (RRF) és az operatív programokat (ehhez az úgynevezett partnerségi megállapodás kellett).

A magyar kormány az idén még lehívhatja a 2014–2020-as pénzügyi ciklus eddig beragadt, mostanáig könyvelt támogatásait, de a 2021 óta lehetséges kifizetések egyelőre hozzáférhetetlenek. Nem jön pénz a járvány okozta gondok enyhítésére összerakott helyreállítási alapból, és nem jön fejlesztési pénz sem, utóbbi az, amit 2004 óta általában EU-s pénzeknek nevezünk.

Három egymástól jogilag független oka van a pénzek beragadásának, bár a zárolások feloldásáért meghatározott feladatok részint fedik egymást. Például a helyreállítási alap megszerzéséért garantálni kell a bíróságok függetlenségét, miközben egy másik vonalon – az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítéséért – szintén előírás ugyanez. A helyreállítási alap lehívásáért úgymond 27 szupermérföldkövet kell elérni, de ebből 17 ugyanaz, amit a jogállamisági feltételességi mechanizmusban írtak elő Magyarországnak. A mechanizmus 17 feladata között van a vagyonkezelő alapítványok (például privatizált egyetemek) működésének átalakítása, de a feladat a feljogosító feltételek között is megjelenik. A legfontosabb problémák megoldását tehát különböző eljárásokban és előírásokban párhuzamosan kényszeríti rá az EU Magyarországra.