Azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett Szijjártó Péter Minszkben, Szjarhej Alejnyik belarusz külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.
„A legfontosabb feladat most nem más, mint emberéleteket menteni (..) Itt, a miniszter úrral folytatott minszki tárgyalásom során is többször aláhúztam, hogy mi, magyarok a béke pártján állunk” - mondta a külügyminiszter, és arra kérte belarusz kollégáját is, hogy tegyen meg mindent a béke érdekében, a háború elhúzódása ellen.
„Nyilvánvalóan tudjuk, hogy milyen nemzetközi kontextusban vagyunk. Az is világos, hogy miután önök hírt adnak arról, hogy én ma itt voltam, és a béke fontosságáról tárgyaltam belarusz kollégámmal, ezért majd engem sokan fognak támadni. Nyugati politikustársaim, a nemzetközi liberális média majd mind el fogja mondani, hogy milyen rossz, hogy én ma itt voltam és tárgyaltam belarusz kollégámmal. Én erre egy dolgot szeretnék mondani. A magyar álláspont mindig világos volt: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani.”
Hogy mire utal ezzel Szijjártó?
„Az EU a lehető leghatározottabban elítéli Belarusz részvételét az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz katonai agresszióban” - szól a hivatalos uniós álláspont, ami szerint az Aljakszandr Lukasenka vezette Belarusz támogatja Oroszország katonai agresszióját, mert megengedi az orosz hadseregnek, hogy a területéről rakétákat lőjenek ki Ukrajnára, illetve átengedi az orosz nehézfegyvereket és az orosz légierőt. Az EU emiatt tavaly többek között
A 2020-as elnökválasztás eredményét, aminek köszönhetően a jelenlegi vezetés hatalmon van, az EU nem ismeri el, ezek nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, az uniós álláspont szerint pedig a belarusz hatóságok elfogadhatatlan erőszakot alkalmaztak a békés tüntetőkkel szemben. (Ehhez az állásponthoz hivatalosan a magyar kormány is csatlakozott 2020-ban, még ha nem is hirdették ezt.)
Szijjártó hétfőn Minszkben arról beszélt:
„Lehet, hogy néhány száz vagy ezer kilométerrel vagy egy óceánnal odébb nem tűnik annyira súlyosnak a helyzet. De mi, magyarok a háború szomszédságában élve teljes mértékben tisztában vagyunk ennek a háborúnak a pusztító hatásával.” Elmondta, hogy „Magyarország és Belarusz is felajánlotta saját területét és kapacitásait a felek közötti béketárgyalások céljára”.
Az együttműködés fejlesztéséről is tárgyaltak a szankciók által nem érintett területeken, például a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban, amely ágazatokban már most is jelentős a magyar export, mondta Szijjártó, aki találkozott Aleksandr Chervyakov gazdasági miniszterrel is. Emellett fuvarengedélyeket cseréltek ki. Elmondta azt is: „noha belpolitikai kérdéseket nem vitattak meg”, a találkozón kiemelte a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének, a vallásszabadság garantálásának fontosságát, valamint arról is megegyeztek, hogy a magyar kormány növelni fogja az Uszpenszkij-székesegyház felújításához adott forrásokat.
A belarusz Belta hírügynökség kiemelten foglalkozott a találkozóval. Alejnyik külügyminiszter így fogalmazott:
„Ez egy rendkívüli esemény, a magyar külügyminiszter látogatása azt jelzi majd az európai partnereknek, hogy folytassák a párbeszédet Belarusszal.” Alejnyik elmondta azt is, Magyarország és Belarusz hallgatnak egymásra, és meg is értik egymást. „A belarusz-magyar kooperáció nem szakadt meg, a fejlődés útján jár.”
„Boldog vagyok, hogy üdvözölhetem Szijjártó Pétert Minszkben. Ő nemcsak kolléga, hanem olyan ember, akit régóta ismernek és tisztelnek Belaruszban”, mondta Alejnyik, aki a találkozót azért is szimbolikusnak nevezte, mert tegnap volt a 31. évfordulója a magyar-belarusz diplomáciai kapcsolatfelvételnek. „Ez idő alatt a párbeszéd nem szakadt meg, és kölcsönös tiszteletre alapult. ”
Azzal nem biztos, hogy tisztában van, hogy Szijjártó Péter ezalatt néha egészen máshogy állt a Lukasenka-rezsimhez. 2006-ben ellenzéki fidelitasos politikusként még a budapesti nagykövetség előtt tüntetett a minszki rendszer akkori választási csalásai és brutalitása miatt.
„Ma Európában is vannak olyan helyek, ahol diktátorok két lábbal tapossák az emberi szabadságjogokat” – mondta akkor a demonstráción Szijjártó Péter, és hozzátette: „A magyar fiatalok nevében felszólítjuk a fehérorosz vezetést, hogy mihamarabb vessen véget a jogsértéseknek.”
Arról, hogy mi történt a Lukasenka-rendszerben a 2020-as választás óta, tavaly részletesen beszélt a 444-nek Hanna Ljubakova újságíró. Elmondta, hogy a tiltakozást tüntetők megkínzásával és mindenféle civil szervezet feloszlatásával nyomták el. A belarusz állami médiában pedig elmondása szerint éppen úgy dicsérik Orbán Viktort a Nyugattal szembeni ellenállásért, mint az orosz propagandában.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.