Orbán szerint nem életszerű, hogy Oroszország Magyarországot vagy Európát fenyegetné

Hányszor fogja ismételni a köztévé a beszédet vasárnap estig?

- még Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője is arról beszél az M1 műsorában, hogy „tisztázó beszédet” mondott Orbán, aki leginkább újra aláhúzta azokat az állításokat, amiket már korábban megtett.

„Miért nem szakad le az egész, miért nem nyílik meg a föld, hogy elnyelje azt, akinek ott lenne a helye?” - tért rá Orbán annak a tanárnak az ügyére, aki diákjával létesített szexuális kapcsolatot, és erről a közösségi médiában beszélt is.

„A pedofiliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen, és a felnőttek dolga, hogy őket bármi áron megvédjék. Nem érdekel bennünket, hogy megbolondul a világ, és miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek” - tette hozzá a kormányfő, aki Brüsszelt kárhoztatta, és azt is mondta, hogy Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének kell életbe lépnie Magyarországon.

Jogszabály-módosításokat ígért; szerinte szülőkre és a pedagógusokra is szükség lesz, hogy ezt a harcot meg lehessen vívni. „A genderprograpangada a legveszélyesebb dolog, ami a gyerekeinkre leselkedik” - zárta beszédét Orbán, aki ezután el is köszönt a közönségtől; természetesen vastaps kísérte le a pódiumról.

Orbán 2015: Bolond világban élünk

Orbán 2022: A világnak elment az esze

Orbán 2023: Nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ

Az infláció mellett 2022-ben a magyar gazdaság mesterhármast hozott létre. Ez ugyanaz a mesterhármas, amiről korábban Szijjártó Péter beszélt.

Az infláció olyan, mint egy tigris. És neked csak egy töltényed van. De mi eltaláljuk - mondja Orbán. Az év végére egy számjegyűre gyaluljuk az inflációt - ígéri.

Orbán az évértékelőjén elmondta a szokásos, de ettől még nem 100 százalékig igaz mantárját: az inflációt az uniós szankciók okozzák. Egyrészt már hamarabb elindult az áremelkedés. Másrészt valahogy éppen Magyarországot érinti leginkább. Így különösen vicces Orbánnak az a megjegyezése, ami a címben is szerepel: „Brüsszelnek az infláció ellen kellene háborút vívni, de nem teszi”

- fogadta meg a néhai Demján Sándor tanácsát válsághelyzetben Orbán: egy átlagos magyar család ma a rezsivédelmen keresztül 160 ezer forintot spórol, marad az élelmiszer-árstop, amíg az infláció nem kezd csökkenni; a lakossági kamatstop eltörlését is követeli a baloldal, de az is marad, a képzési hitel is kamatmentes kedvezményes vármegye bérletrendszert vezetnek be. Sorolja a beavatkozásokat: megadóztatták a bankokat, az energiavállalatokat, és a multikat, és hizlalják a rezsivédelmi alapot.

A szankciók a brüsszeli háborús politika fegyverei, melyek Oroszországot célozták, de Európát találták el vele - Orbán áttért egy másik fontos témára.

Most nem írom le azt, amit már százszor elmondott máshol: a beszéd ezen részének a lényege, hogy infláció Brüsszel és az elhibázott szankciók miatt van.

Arra Orbán nem tér ki, hogy rekorderek vagyunk inflációban egész Európában.

A szankciók sajnos megrövidítették a magyarokat - sopánkodik a kormányfő. Őrület, mi mindenre lehetett volna ezt pénzt elkölteni. Az újjáépítési program minket megillető részét se kaptuk meg, mi sem, meg a lengyelek sem. A jogállamiságot „bolházzák” - mondja, de valójában a tagállamoknak kéne ellenőrizniük Brüsszelt, és nem fordítva.

Amit fontosnak tart nagyon: az infláció nem kivédhetetlen istencsapása, de nem szabad tőle megijedni, és nem kell beletörődni sem.

Nincsenek illúzióink, folytatta Orbán: nem vagyunk naívak, se 68-as világgyerekek, se álmodozó pacifisták, és tudjuk, hogy a tárgyalások nem az ukránok és oroszok között fognak megtörténni. „Béke akkor lesz, ha az oroszok és amerikaiak tárgyalnak egymással” - ismételte el a miniszterelnök meglátását, amit már tavaly Berlinben is kifejtett. Szerinte ez mindenképp be fog következni, de minél később, annál nagyobb ára lesz. „Magyarország szerint a további harc nem győzelmet és békét hoz majd, hanem százezrek halálát, évekig tartó háborút, pusztítást, szenvedést, és a világháború veszélyét” - zárta a háborúról szóló gondolatmenetet.

Szembe kell nézni azzal, hogy egyre vadabb lesz a háború, úgyhogy a velünk szembeni hangnem is kíméletlenebb lesz - sértegetni, zsarolni fognak minket - mondja Orbán. Csak mert mi a béke pártján állunk, hát ez van.

De mi túlvagyunk már az ilyenen, elmúltak a kedélyes idők, mint amikor 2014-ben Hillary Clinton egy jóbarátot, egy Goodfriendet küldött ide.

Na de Donald Trump képében végül megérkeztek a felmentő csapatok - folytatja. Szerencse, hogy a Fehér Házban megőrizték a humorérzéküket, és most küldtek egy „présembert”, egy Pressmant - utal az új amerikai agykövetre. De oda azért ne jussunk el, hogy egy Puccini nevű ember küldjenek legközelebb - „viccelődött”.

Orbán a Kossuth rádiós beszédeinek válogatását mondja fel eddig.

Orbán visszaemlékezett a merkeli időkre, a krími válság idejére, amikor harc helyett tárgyalás, háború helyett béke volt az európai válasz, köszönhetően a minszki megállapodásnak. Szerinte ez annak volt köszönhető, hogy erős volt a német-francia vezetés. Ezután arról lamentált, hogy hogyan veszítettük el a békepárti szövetségeseinket. Főleg a németekről beszél, akik a háború elején nem szállítottak fegyvert, csak sisakokat, most pedig már Leopard harckocsikról van szó. Azt is mondta, alig hihető hogy a németek önszántukból fordultak volna ebbe az irányba, őket viszont sokan követik. „Így maradtunk hát ketten, Magyarország és a Vatikán.”

Európa sodródik a háborúba. A belesodródás veszélye állandósult, tankok küldésénél tartunk, napirenden vannak a harci repülők, és hallani fogunk békefenntartó csapatokról is - aggódik a miniszterelnök. „Mint az alvajárók a háztetőn” - teszi hozzá.

De hol a baj? Adhattunk volna garanciát, hogy nem vesszük fel Ukrajnát a NATO-ba - mondja. Vagy lehetett volna az, mint 2008-ban, amikor a georgiai (grúziai) háború kitört, de aztán a „zseniális” Sarkozy összehozta a békemegállapodást.

Elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk Európában, mondja Orbánt. „Azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára és legyen a két ország között egy szuverén Ukrajna. A háborúpártiak legyőzni akarják Oroszországot, mi viszont tűzszünetet akarunk” - mondta Orbán, aki több százezer halottról és szenvedésről beszél, és utóbbit szerinte csak tűzszünet tudná felfüggeszteni.

A NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára, folytatta a miniszterelnök, majd geopolitikai fejtegetésbe kezdett: szerinte túlságosan keleten, a nyugati világ szélén vagyunk ahhoz, hoyg lemondhassunk a NATO-tagságról. De a NATO katonai-védelmi szövetség, amely azért alakult, hogy megvédhessük egymást, és a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, sőt, a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy másik országot.