Német nagykövet: A médiának kell a demokrácián belül egy ellenőrző funkciót betöltenie

„A szabad sajtó, a szabad média minden demokrácia egyik központi oszlopa. (...) A jogi kereteknek biztosítaniuk kell a sajtó önrendelkezési jogát. Biztosítani kell, hogy a teljes politikai spektrumban az összes médiának egyenjogú hozzáférése legyen az információkhoz és ne akadályozzák őket az oknyomozás során. Az összes médiának egyenlő hozzáférést kell biztosítani a finanszírozási forrásokhoz, például a reklámköltségeken keresztül. Fontosnak tartjuk, hogy minden média számára azonos feltételek álljanak rendelkezésre. Ezek fontosak a demokrácia és a működő társadalom szempontjából” – mondta az Átlátszónak adott interjújában a budapesti német nagykövet, Julia Gross, hozzátéve, hogy emiatt figyelemmel kísérik azt is, „ha például Orbán Balázs az egyik beszédében az MCC előtt azt mondja, hogy aki ellenőrzi az országban a médiát, az ellenőrzi az országot”.

„Még nem volt lehetőségem arra, hogy Orbán úrral beszéljek arról, mit is ért pontosan ezalatt. De természetesen az nem a mi közös, EU-n belüli sajtószabadság-értelmezésünk, hogy a kormányok ellenőrizzék a médiát. Az ellenkezője igaz: a médiának kell a demokrácián belül egy ellenőrző funkciót betöltenie.”

Gross beszélt arról is, hogy a német-magyar kapcsolatok a két ország „közötti nagyon hosszú barátságon alapulnak, ezek a kapcsolatok továbbra is széles alapokon nyugszanak”. Azt mondta, „ezek nemcsak kormányközi kapcsolatok, hanem oktatási intézmények közötti kapcsolatok, testvérvárosi, vállalati együttműködések, személyes barátságok, amelyek évek alatt alakultak ki”. Úgy gondolja, „a német-magyar kapcsolatokat nem lehet kormányzati ciklusok szerint értékelni, vagy egyes kormánykoalíciókhoz kötni”.

„Jelenleg egy sor vitás téma van Magyarország és Németország között, de Magyarország és más EU-partnerek között is, amelyekről beszélnünk kell. Azokat pontokat, amelyek miatt jelenleg aggódunk, más tagállamok is kritizálják. Ezekkel a témákkal kapcsolatban kiterjedt vita folyik EU-szinten. Az EU-Bizottság az EU-tagállamok többségének támogatásával elindította azt az eljárást, amelynek célja, hogy megerősítse a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció-ellenes harcot és a média szabadságát.” A kérdésre, hogy szerinte nem ütközik-e a jogállamisági követelményekbe az, hogy a gyermekvédelmi törvényt tovább akarják szigorítani, Gross azt mondta, „problémásnak” tartják, hogy „olyan dolgokat kapcsolnak össze, amelyeknek semmi közük egymáshoz”. „A pedofília vádja az egyik oldalon, az LMBTQI-jogok és a genderkérdésekről folytatott viták a másik oldalon.”

Arról, hogy lát-e irányváltást a magyar külpolitikában, azt mondta, hogy bár látják, hogy „Magyarország világosan elítélte az orosz agressziót” és „megszavazta a 10. szankciós csomagot, mint ahogy az előző kilencet is”, problémásnak tartják, hogy „a magyar kormány utólag mindig elhatárolódik ezektől a döntésektől és intézkedésektől”. Gross itt példaként említette a Brüsszel és a Magyarország által is megszavazott szankciók elleni plakátkampányt, majd azt mondta, ez az ellentmondás „ugyanúgy érvényes Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálási folyamatára is”.