Hogy nem fagyott meg Európa orosz gáz nélkül?

Tavaly nyáron azzal volt tele az európai sajtó, hogy kínkeserves tél vár Európára, az orosz gáz elmaradása miatt. A német kormány nyilvánosságra hozta a válságtervét, milyen sorrendben kapcsolnák le a fogyasztókat, utoljára hagyva a kórházak és óvodák fűtését.

A magyar kormány az Oroszországgal szemben tervezett EU-s szankciókat azzal az érvvel igyekezett puhítani, hogy ha az oroszok megsértődnek, és egyáltalán nem adnak gázt, akkor katasztrófa lesz, és nem lehet elvi kérdést csinálni ebből, mert gyakorlati probléma, hogy vagy van gáz, vagy nincs.

Amikor tavaly augusztus végén úgy tűnt, hogy az oroszok ígéretükkel szemben nem szállítanak több gázt Németországnak, akkor kilőtt az égbe az európai gáz ára, 320 euró / MWh-ig emelkedett, és elemzések sora jelent meg arról, hogy ez az európai ipar végét is jelenti, hiszen ilyen árak mellett kivérzik a kontinens.

Jelenleg a gáz ára Európában 40 euró Mw/h óra körül alakul. Olcsóbb, mint a háború kitörése előtt volt. Az európai tárolókban jelenleg kétszer annyi gáz van, mint amennyi tavaly ilyenkor volt.

Európa nemcsak túlélte ezt a telet, de úgy tűnik, hogy a következő fűtési szezon sem jelent majd komoly problémát.

Tavaly márciusban a német kormány még azt jelezte, hogy hét év alatt tudnak elszakadni az orosz energiától. Végül kevesebb mint egy év alatt elintézték.

Hogyan?