Az igazgató betiltotta a Budenz általános iskola március 15-ei ünnepségét, mert elhangzott Petőfitől az „Akasszátok fel a királyokat”, amiről szerinte Orbánra gondolnának a nézők

A 444 értesülése szerint a budapesti Budenz József Általános Iskola és Gimnázium igazgatója az első előadás után betiltotta az iskola március 15-e alkalmából előadott Petőfi-ünnepségét, mert aktuálpolitikai áthallásokat érzett benne. Csenki József ezt a 444 kérdésére megerősítette és az ügyért vállalta az egyszemélyi felelősséget. A húzás annyira felháborította a darabban szereplő negyedikeseket, hogy a folyosón tiltakoztak, petíciót fogalmaztak és aláírásokat gyűjtöttek.

A Budenzben nem fér el egyszerre az összes diák a tornateremben, az ilyen ünnepségekből ezért hagyományosan egymás után kettőt tartanak. Kedden, az első előadás után mind a gyerekek, mind a tanárok meglepve hallották a bejelentést a hangosbeszélőn, miszerint a második előadás technikai problémák miatt elmarad. Hamar kiderült, hogy szó sincs ilyesmiről: Csenki József igazgató azt közölte a tantestülettel, hogy a Petőfi Sándor életét születésétől a halálig végigkövető zenés, verses előadásban szerinte annyi aktuálpolitikai áthallás van, hogy “ha ez kimegy, vége az iskolának”.

Úgy tudjuk, hogy a tanárok egy része megpróbált gyors, kompromisszumos megoldást találni. A darab narrátoraként szereplő pedagógus például többek szerint felajánlotta, hogy lerövidíti a szövegét és kihagyja belőle az iskolavezető által áthallásosnak érzett részeket, de az igazgató hajthatatlan maradt.

Az előadásban szereplő negyedikeseket információink szerint annyira felháborította mind a hangosbeszélőn bemondott hazugság, mind az igazgató intézkedése, hogy spontán tiltakozásba kezdtek. Petíciót is írtak és aláírásokat kezdtek gyűjteni.

Az igazgató egy fültanú szerint konkrét áthallásos példaként említette, hogy a darab azon részében, ami Petőfi radikális, politizáló arcát mutatta be, elhangzott a költő „Akasszátok fel a királyokat!” című verse, illetve egy helyen „elnyelődött” a refrénvégi „királyokat” szó és szerinte ezt hallva “mindenki Orbánra gondolna”. Amikor rákérdeztem Csenkinél, hogy konkrétan milyen elemeket tartott áthallásosnak a darabból, ezt válaszolta:

„Ne haragudjon, de ha most leírom az utalásokat, akkor nem lett volna értelme a leállításnak.”Így hát nyomozni kezdtem. A következők derültek ki: