Az elmúlt hetekben újra fellángolt a koronavírus-világjárvány kezdete óta kisebb-nagyobb intenzitással zajló vita a járvány eredetéről. Hogy ne lángolt volna, ha váratlanul két amerikai kormányzati intézmény, előbb az energiaügyi minisztérium, majd az FBI is közzétette, hogy vizsgálódásaik alapján kisebb-nagyobb, de inkább kisebb bizonyossággal merik állítani, hogy a járvány nem természetes úton indult, hanem a vírus egy laborból, azon belül is egy kínai laborból, azon belül is a Vuhani Virológiai Intézet elvben szuperbiztos laboratóriumából szabadult ki. Abból a laborból, ahol, mit tesz Isten, többek között koronavírusokat tanulmányoztak. Részben olyan, ún. gain of function kutatásokat végezve, melyek során maguk a kutatók próbálják előidézni a vírus evolúcióját, fertőzőképességét.

Az amerikai energiaügyi minisztérium és az FBI megszólalása a laborteória javára látszott eldönteni a kérdést, de azért akadnak buktatók. Kezdve azzal, hogy az energiaügyi minisztérium saját maga úgy jellemezte eredményeit, hogy azokra "kis bizonyossággal" jutottak. Az FBI saját eredményeiben "mérsékelten bízik". Ráadásul egyik kormányszerv se hozta nyilvánosságra az adatokat és értesüléseket, amire az értékelését alapozta. Továbbá négy másik amerikai kormányzati ügynökség és a Nemzeti Hírszerzési Tanács saját vizsgálatai alapján éppen ellentétes véleményre jutott, szerintük az adatok a járvány természetes eredetére utalnak.

Bekavar a politika

Egy több millió ember halálával járó, normális életünket hónapokra, évekre megzavaró jelenség vizsgálatánál természetes emberi ösztön, hogy olyan okot keresünk, ami legalább felcsillantja a reményt, hogy legközelebb megelőzhetjük a tragédiát. Talán ezért is olyan vonzó a laborteória, ami időközben erős politikai színezetet is kapott. És nem csupán az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump egykori elnök és hívei már nagyon korán felkapták, és ahol Trump utódja, Joe Biden elnök is határozottan utasította titkosszolgálatait a járvány eredetének felderítésére, de hiába. Ez az USA és Kína az elmúlt években jelentősen megromlott viszonyára tekintettel is érthető. Ennél meglepőbb, hogy a kínai vezetés is a laborteória híve, bár azzal a csavarral, hogy szerintük a vírus nem a vuhani, hanem az amerikai hadsereg marylandi biológiai laborjából szabadult el. Elméletük gyengéje, hogy arra nem igazán ad magyarázatot, hogy akkor miért Vuhanban robbant ki a járvány - igaz, Kína alapvetően nem csupán azt akarná cáfolni, hogy a vuhani labor volt a hibás, hanem azt az amúgy közmegegyezéses tényt is, hogy a járvány Kínából ered. Ennek a kínai kavarásnak a továbbiakban még lesz jelentősége.

Bármilyen vonzó is a jövőre nézvést a laborteória, azért mindent egybevetve mindig is valószínűbb volt, hogy ez a járvány is pontosan ugyanúgy kezdődött, mint a világtörténelem összes többi járványa: a kórokozó az eredeti vírusgazdáról egy közvetítőn át ugrott az emberre, majd az új közegéhez alkalmazkodva viharosan terjedni kezdett. A koronavírus, mármint a világjárványt okozó változat, a SARS-CoV-2 esetében azonban hiányzik a közvetlen bizonyíték, genetikai vizsgálatokkal nem sikerült megerősíteni, hogy milyen állatról terjedhetett át a járvány az emberre.

Ennek részben oka Kína titkolózása is. Hiába könyörgött ezért a világ tudományos közössége, nem osztották meg a rendelkezésükre álló adatokat - melyek már csak amiatt is kizárólag nekik álltak rendelkezésükre, mert az adatok alapját képző mintákat is csak Kínában lehetett benyújtani. Ezért is váltott ki nagy izgalmat, amikor 2022 februárjában egy kínai kutatócsoport közzétette tanulmányát a járvány eredeti gócának tartott vuhani élőállatpiacon vett minták elemzéséről. Ebben a kutatók arra jutottak, hogy bár a mintákban kimutatták a koronavírus genetikai anyagát, de véleményük szerint a vírust a piacon vásárló vagy ott dolgozó emberek hurcolták be, nem pedig az ott árult állatokról terjedt át az emberekre.

Váratlanul felbukkant minták

De magukat a mintákat nem tették közzé, így a világ többi kutatójának nem állt módjában ellenőriznie az eredményeiket. Egészen mostanáig, amikor március elején valamikor a vuhani piacon gyűjtött mintákból nyert adatok váratlanul megjelentek a GISAID adatbázisában. A GISAID egy globálisan, szabadon hozzáférhető adatbázis, ahol vírusok génszekvenciáit tárolják, hogy azokat világszerte vizsgálhassák a genetikusok.

A minták feltöltését nem jelentették be, így részben a szerencsén, részben a világ genetikusainak kétségbeesésén múlt, hogy egyáltalán észrevette valaki. Több kutatónak az elmúlt hónapokban szokásává vált, hogy szabadidejében, a leglehetetlenebb órákban is ránézzen a GISAID-ra, nem került-e fel véletlenül valami. Így bukkant rá az új adathalmazra március 4-én Florence Débarre, a Tudományos Kutatások Nemzeti Központjának evolúcióbiológusa. Elsőre csak arra lett figyelmes, hogy szokatlanul sok szekvenciát töltött fel valaki, de hirtelenjében azt se tudta eldönteni, hogy ezek valójában újak-e. Így végül csak a múlt héten derült ki számára, hogy a frissen feltöltött információ valójában hatalmas mennyiségű nyers adat a vuhani piacról gyűjtött mintákból.